Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
5- to. A dézmát ugyan roboton kívül szokás szerént a' dézmahelyre vinynyi, de onnéd sem a' dézmát, se az uraságh szőlleiben let termést az uraságh tettczése szerént robotok imputatióján kívül elvinnyi nem köteleztettnek. 6- to. Nemes Vármegyének urbarialis regulatiója szerént minden két egészhelyes gazda egy hoszú utat, a' mint az uraság áltól parancsoltaték, tenni tartozék, de úgy, hogy azon hoszú út 12 mérföldet fölyül ne halagyon, ha pedig az ollyatén hoszú útra az uraságnak szüksége nem volna, minden egy egészhelyes gazda Fejér Várigh, mely mintegy három mérföldigh való föld, két utat, félhelyes pedig egyet, fertálos öszvefogván, hasonlóképpen egyet a' fölyeb jegyzet hoszú út helyet véghez vinnyi köteleztetnek, a' mint a' szerént accedálván a' lakosoknak is kívánságok s akaratyok. 7- mo. Eddig való szokás szerént mindennemű termésbűi kilenczedet mind földesúrnak, tizedet pedig mind praepostnak kerti zsöldségen kívül (de ide a' káboszta nem értetődék, melybűi ez ideig is szokás volt kilenczedet és tizedet adni), úgy bárányokbul, gidákbul és mihekbűl kiadni köteleztetnek, de a' sörtvésekbűl, mivel azok eránt megegyezés szerént makbért szoktak fizetni, kilenczedet adni nem köteleztetnek. 8- vo. Ami az ajándékokat illetti, nem csak törvény szerént, hanem a' Nemes Vármegyének urbarialis regulatiójához képest minden egy egészhelyes esztendőt áltól 12 csibét, két ludat és 12 tojást, félhelyes felét, fertálos pedig három csibét, egy tyúkot és három tojást, főt vajat is az egészhelyes egy itzét, félhelyes egy mészölt, fertályhelyes pedig vaj helyet 7 pénzt ajándék név alat fog adni. 9- no. Mively a' kívánt hizlalónak tíz sessiótul leendő megadása szokásba nem volt, de másként is másféle ajándékokkal, praestatiókal és szolgálotokkal, úgymint hoszú úttal azon praestatio compensáltoték, azért ezen kívánsága az uraságnak nem aplacidáltaték, egyedül a' midőn mak termése lészen, egy jó kétesztendős pecsenyének való sűdővel és sátoros ünnepek ajándékában egy metszeni való borgyúval vagy ezt 3 foréntal megváltoni esztendőnként falustul kötelessek lesznek. 10- mo. Eddig bevet szokás szerént dézmára és kilenczedre nézve pennakivével, sarlópénzel egy egészhelyes földtűi 14 krajczárral, félhelyestűl 7 krajczárral, fertálostul pedig 4 krajczárral a' jobbágyok vagy aratói tartoznak, ha a' jobbágyok, midőn magok aratyák, gabonájokbul az aratórészt kitudgyák. 11- mo. Kenderbűi és lenybűl eddig bevet szokás szerént kilenczeddel és tizeddel tartoznak, de az uraságh részére vetet kendert és lent kinyűnyi és megfonyi robotnak inputatióján kívül nem köteleztetnek. 12- mo. A mészárszék a törvénynek értelme szerént esztendőt áltól az uraságé lészen, de a' boráruitatás az 1550-dik esztendő 36-dik articulusa szerént Szent Mihály naptul fogva karácsonig, ha penig a' csinált szőllejekbűl, eltelvén a' szabad esztendejek, dézmát adnak, Szent György napig a' helységé lészen, mely üdő alat az árult boroknak söpreit kiigetni, azt is