Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
toznak magokat az urasághnál azon üdőben minden alázatossággal megjelenteni a magok jövendőbéli sorsa végett. Mi is, foki helységhnek bírái és esküttyei, mind azoknak megtartására magunkat kötelezzük helységünk petséttyével megerőséttvén. (L. S.) Signatum Sió-Fok, die 23-a Julii 1773. Eöregbíró Szabó István x, Kis György x, Tímár Máttyás x, Erdős Jóseff x, Szalay Samu x esküttek. (L. S.) Eredeti, pecsétes példány. Forrás: VeML Úrbéri iratok. Urbáriumok, Fok. Sóly telepítési szerződése 1699. augusztus 10. Én, alább megírt, recognoscálom per praesentes, hogy én, kívánván szent szerzetnek kötelességem szerint, a' mennyire énrajtam áll, jövedelmét és jószágát augeálni, szaporíttani és olly rendben venni, a' melly mind szent szerzetnek s mind pediglen annak jobbágyinak javára és megmaradására lehessen. Arra nézve méltóságos zirczi apátúr uram őnagyságha ugyanazonn zirczi apátúrsághoz eleitűi fogvást tartozandó és örökös sólyi szegény jobbágyival alkuttam meg, úgymint azon zirczi apátúrságnak mostani adminstratora illy formán, hogy tudniillik mennyének viszsza azon Sóly névő elpusztult falura, és az előbbenyi mód szerint fizessenek esztendőnként 100-100 foréntokat, azmelly minden esztendőre tartozandó 100 foréntokat mindenkor újjesztendő napjára minden fogyatkozás nélkül egyszersmind tartozzanak letennyi, és kezemhez nékem vagy arra rendelt személynek hoznyi. Azt megadván, semmivel többel ne tartozanak, se földeiktűi tizedet, kilenczedet avagy más akárminémű censust, se pedig szőleiktűl hasonlóképpen se tizedet, se kilenczedet, se pedig hegyvámot a' vagy más, szőlőtűi járandó adót ne tartozzanak adnyi. Azmi pediglen az elpusztult malomnak fölépíttetését illeti, aziránt így végeztem azon sólyi jobbágyokkal, hogy vasat épületre, malomköveket és a kőmívesek munkáját tartozik az uraság megfizetni és meghozattatni, és az vasait a' malomhoz megcsináltatni. Azonkívül pediglen a' mi kézi munka fog kívántatni, azt mind az gáttisztíttással edgyütt tartozik a falu véghezvinni. Hozzátévén azt is, hogy megvévén most a' két malomkövet az uraságh, ha azok elkopnak, azután mindenkor edgyikét a' falu, másikat az uraság tartozik megvennyi, és így a' jövedelem az uraság és a' falu között mindenkor kétfelé oszlik. Mivel pediglen Sólynak igen kevés és csekély réttye vagyon, arra nézve attam és engedtem nékik az olasz-falui földön az köveskúti rétet, úgymint az határ hársfátul fogyást az határ bükfáigh, azmellyet azelőtt is élték szabadossan minden fizetés nélkül.
