Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések

restantiákban naponként keverték az helységet, mellyekkel most is tartoznak úgy annyira, hogy nem sok üdők múlva mind az uraság arendájának s mind pedig Eő Fölsége quantumának fizetésére elégtelenekké lettek volna. Annak okáért, hogy ezen veszedelmes sorsokat orvosolnánk, és minden eféle több és több kárt nekik okozó alkalmatosságokat tőlök eltávoztatnánk, azon előbbi contractusoktul elállani és más ujjat nekik kiadni kívántunk, mellynek is tenora eképpen következik. Elsőben. Minthogy ezen helység az első classisban számláltatott, minden egészhelyes gazda valamint azelőtt, úgy ennek utánna is, két calcaturára fog bírni 22 hold szántóföldet és tíz szekér szénatermő rétet, melly szántóföldek és rétek effective közöttök föl vannak osztva. Másodszor. Minden ez illetin egészhelyes gazda naturaléknak és robotoknak megváltásáért füstpénzel edgyütt arendaképpen fog az uraságnak tíz forintokat, id est florenos 10 fizetni, a félheles és fertálos a' proportione, mely arendának felét Szent György napra, másik felét pedig Szent Mihály napra letenni köteleztetnek. Harmadszor. Minthogy a kilenczedet önként és magok szabad akarattyukbul nem természet szerént szalmául, hanem inkáb készpénzül akarnák megváltani, azért minden egészhelyes gazda Eő Fölsége kegyelmes rendelése szerént 4, id est négy forintokat, fél és fertálos gazda a' proportione az arendával edgyütt a megnevezett két terminusokon tartozik letenni. Negyedszer. Minden őszi és tavaszi mezzei veteményekbűl a törvénynek értelme szerént járandó tizedet, úgyszintén bárányokbul és méhekbűl tartoznak kiadni, kivévén káposztábul, lencsébűl, bükkönybűi. A fonyás helyett pedig akkor, amidőn az uraság a malomvámot vagy egyébb szembéli gabonát a helységbűi kívánna elvitetni, mely ugyan ritkán fog történni, zsákokat azon esetre fognak administrálni. Hogy pedig olly as mag bevetés által az uraságnak rövidséget ne szerezzenek, és földgyeiket aféle maggal vagy kukoriczával (melybűi tizedadással egyébbaránt nem tartoznak), hogy abbul tizedet ne köllessék adni, bevessék, annak okáért aféle vetések úgy értetődgyenek, hogy azok oly földbe vettessenek, mellyek azon esztendőben őszvei be voltak vetve, és abbul a tizedet kiadták, egyéberánt a kukoriczábul vagy ollyas veteménybűl is a tizedet ki fogják adni. Ötödször. Jóllehet, hogyha az urbarialis rendelés szerént számlálnánk, amennyi egész hely találtatik ezen helységben, tartoznának hat és fél hoszszú úttal, mindazonáltal az uraság megelégszik négygyei, mellyet Győrig, Komáromig vagy Pestig, úgymint ezen helységtűi két-két napi járóföldnyire tartoznak végbenvinni, a többi elmaradott hoszszú út helett pedig a malmokhoz köllető és szükséges szerszámfáért a Bakonyra egy vagy két mértföldnyire egész helység öszveséggel három vagy négy szekeret köteles lészen elölálléttani, és noha ezen kötelesség nem minden esztendőben adja elöl magát, úgyhogy néha két esztendő alatt sem szükséges ollyas szerszámfát hozni, mindazonáltal ezen kötelesség helyett más ollyas útra vagy robotra nem fognak hajtatni.