Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
3- io. Mind egyaránt kötelessek lesznek, valamint eddig voltak, minden dézmálni szokott földi termékenségekbűl (kivévén az aláb írtt okra nézve a' kendert és káposztát) akár gabonábul legyenek, öszvehordani és respective eöszverakni, megfödni, s ugyan a' gabonát szokott nyomtató részben kinyomtattni, annak utána pedig mindenik a' magáét szemül a' granariumban, úgy a' bort is Veszprimbe behordani, azonkévül bárányokbul, gidákbul és méhekbűl hasonló kilenczedel és tized ki nem kerülne, illen esetben jóllehet edig minden bárántul 18 krajczárt, gidátul pedig 14 pénzt fizettek, mindazonáltal ezután különös kegyeimébűi a' méltóságos uraságnak nem fognak anyit fizetni, hanem minden báránytul és raj méhtűl tsak tizenkét, id est 12 krajczárt, gidátul pedig nyolcz, id est 8 krajczárt, minthogy pediglen sem káposztájokbul, sem kenderjekbűl kilenczedet és tizedet nem fognak adni, azért eők is magokat ajánlák, hogy valamint edig tselekették, úgy ezután is eősiek a méltóságos uraságnak Eősiben lévő káposztáskertyét jó keréttéssel fogják tartani, ganejozni, abban termő káposztájának edig szokott munkáját ezután is megadni, emellett a' méltóságos uraság számára hordandó gabonát is mindenkor a' magok zsákjokban hordani, hajmáskériek hasonlóképpen, mint edigh, a' méltóságos uraságnak nálok lévő kertyét ugyan robottyokon kévül jó kertel tartani, abban a' füvet lekaszálni, gyűjteni, eöszverakni és Veszprimbe hordani, kenderföldgyét nemkülömben munkálni és abban termő kenderét eláztattni, kimosni, törni, tilolni s kigyaratván megfonni. 4- to. Ha vagy egyik, vagy másik a' lakosok közül álnokságbul a' földgyeit paragon hadná s megszántatni és bévettettni másnak nem engedné, azon lakos a szomszédgyához képest, kinek hasonló földgye bé lészen vetve, a kilenczedet és tizedet száraz dézmául, azaz készpinzül azon áron, a' minémőn akkori dézmálásnak idején fogh kelni a' gabona, köteles lészen befizetni. 5- to. Noha tartoznának a' lakosok esztendőnkint minden egy-egy fejőstehéntűi, úgy tíz juhtul vagy anyi fejőskecskétűl egy icze vajjal, mindazonáltal egyedül csak minden egy-egy fejőstehéntűi (a' mely vagy előhasi, vagy pedig rúgott borjas nem lesz) fél iczét fognak adni, ezenföllül minden félhelyes tartozik minden esztendőben egy lúdal vagy egy zsibával, egy kappanyal, hat csirkével és 12 tojással, a' fertálosok pedigh a' lúd helett egy kapanyal, mellyet két csirkével megválthotnak, a' kappany helett egy csirkével, ezenkévül mégis három csirkével és hat tojással. 6- to. Jóllehet határjoknak mind bővségére, mind jó termékenségére nézve a' félhelyes gazda minden héten anyi jármos marhával, a' menyi vagyon, egy napot, azaz eöszvöségessen esztendőnkint 52 napot, a' fertálos a' proportio szerént 26 napot, a zsellér, kinek háza vagyon, 12 napot, kinek pedig nincs se háza, se földgye vagy rétye, hatot szolgálhatna, mindazonáltal, hogy eben is könyebségek engedtettvén, más kötelességeknek is könyebben és szívessebben eők is megfelellenek s mindennémő robottyokat anyival is hívebben véghezvinni eösztönöztessenek, az elölszámláltt ro-