Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: A Veszprém Megyei Levéltárban folyó családtörténeti kutatások tanulságai

Milyen jó lenne, ha további iparos famíliákról, egy-egy mesterség szakmai tudását továbbörökítő család történetéről (például kőfaragókról, kőművesekről, ácsokról...) lennének ilyen mélyfúrások. Persze ez jóval nehezebb, hiszen a céhek vándorlási kényszere miatt szélesebb rokonsági körrel lehet számolni. A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS GENEALÓGIAI EREDMÉNYEI Örvendetes dolog, hogy maguk a levéltárosok és a mikrotörténettel foglalkozó történészek is vállalkoznak genealógiai kutatásra. Mivel a genealógia főleg zártabb közösségek társadalom- és gazdaságtörténeti vizsgálatához tud hasznos segítséget nyújtani, az igényes helytörténész vagy falutörténettel foglalkozó kutató előbb-utóbb maga is családkutatásba kezd. Jó példa erre Lichtneckert András kutatása, aki Alsóörs monográfiájában a Mórocza család példáján keresztül mutatta be, hogy egy-egy magyar család milyen körülmények között maradhatott, sőt gazdagodhatott meg a töröknek hódoltatott területen és milyen szerepet kapott ebben a szőlőbirtok megtartó és vonzereje.

102 Másik esetben a Balaton-felvidéki (magyar és török részre történő) kettős adóztatás elemzése és az alsóörsi török ház történetének kutatása közben jutott el a Prépost család történetének megrajzolásához úgy, hogy a család vagyoni viszonya, társadalmi státusa és szellemi színvonala is értelmeződik.

103 A rendszerváltás éveinek felélénkülő helytörténeti kutatása új eredményeket hozott a Veszprém megyei köznemesi családok származásának, gazdasági viszonyainak, életmódjának bemutatásában. Irányi László Nagyesztergár 18 és 19. századi történetének megírásakor nem csak pontosította az Ányos család leszármazási táblázatát, hanem sok gazdaság- és életmódbeli adattal gazdagította a korábbi ismereteinket.

104 A genealógiai módszer alkalmazása sok esetben kibővült biográfiai mozzanatok bevonásával is (egyéni életpályák kutatásával és feltárásával), sok esetben olyanokéval, amelyek a vizsgált csoport átlagából valami miatt kiemelkedtek. 1993-tól a veszprémi Művészetek Háza Vár Ucca 17 című folyóirata szentelte számait egy-egy országos jelentőségű Veszprémhez kötődő személy vagy család (többek között a Cholnoky, Csikasz család,

105 Ányos Pál költő,

106 Eötvös Károly író,

107 Auer Lipót hegedűművész) múltjának feltárására. Majd a Pápai Református Gyűjtemények tudományos műhelye vállalkozott olyan új források (sok esetben a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött naplók, LICHTNECKERT 1996.116-120,207-218. LICHTNECKERT 1996. IRÁNYI 2000.39-47. HUDI 2006. HUDI 1994-1. HUDI 1994-2. HUDI 1996.