Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA: A Veszprém Megyei Levéltárban folyó családtörténeti kutatások tanulságai

Hsrkuîfté Vörös yîs'pslks A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁRBAN FOLYÓ CSALÁDTÖRTÉNETI KUTATÁSOK TANULSÁGAI A CSALÁDKUTATÁS ELŐZMÉNYEI, AZ IRATOK LEVÉLTÁRBA KERÜLÉSE z embernek természetes igénye, hogy ismerje származását, gyökereit, de időről időre változott a családkutatás célja és indítéka. A családtörténeti kutatás évszázadokon át elválaszthatatlan volt a nemességtől, mert a kiváltságok és jogok öröklése elemi érdekévé tette származásának ismeretét. A magyarországi főnemesi és köznemesi családok pontos följegyzéseket vezettek a család fiági nemzedékrendjéről, de nagy gonddal állították össze a házassági kapcsolatok révén létesült leányági rokonságokat is. A török hódoltság peremvidékén élő Veszprém megyei nemesség a nagyarányú népmozgás miatt volt kénytelen birtokai adásvételéről, cseréjéről, egymással vagy éppen az idegen hatalmakkal kötött egyezségeiről írásos dokumentációt készíteni,

69 vagy bevallást tenni az 1635-ben helyreállított és 1850-ig működő veszprémi káptalan hiteleshelye előtt, amelynek megmaradt iratai a család- és társadalmtörténészek fontos forrás-együttesét jelenti.

70 Az ország török alóli felszabadulása után folyt úgynevezett neoacquistica (újszerzeményi) perek is szükségessé tették elsősorban a nemesi családok jogbiztosító iratainak összegyűjtését. így jött létre többek között a Berhidai Archívum, miután a 18. század közepétől a család tagjai elszánt kutatást kezdtek a „családot érintő levelek" előkerítése érdekében. Az így kikutatott és megtalált családi iratok (melyben a Nyitra megyei nemesekre vonatkozó dokumentumok sokasága is rejtőzik) elhelyezésére a rokonság Archívum létesítését határozta el, amelyben később keveredtek a compossessoratus iratai is.

71 Rómer Flóris írja a Bakonyról szóló könyvében, hogy Berhidán a 69 Az alsóörs Kálmán, Prépost, Mórocza család tagjai okleveleket adtak ki, megőrizve az írásbeliség folytonosságát ezen a vidéken az egyházi intézmények pusztulása ellenére is. VeML XIII. 15. Alsóörs 16. századi írásbelségéröl lásd LlCHTNECKERT 2006. 14-17. 70 VeML XII. 1. Ismertetését lásd JAKAB 2008. 71 VeML XIII. 3, XIII. 4, XIII. 13.