Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
GUBICZA ILONA: Az összetartozás erősítése A Bakonyban otthonra talált családok múltja és jelene
és apa nevű gyermekeket csoportosítottam, ők alkották a családot. Jóllehet minden Gubicza „rokon", de a kigyűjtött adatokból csak kevés személy köthető a famíliánkhoz. Feltehetően az 1700-as évek elején több Gubicza családot is betelepítettek a Dunántúlra. Az itt élő Gubicza családok - ismereteim szerint - a Bakony nyúlványánál elhelyezkedő Olaszfaluból származnak. Az Olaszfaluban élő népes Gubicza családok gyermekei az évszázadok során a környező kis községekben telepedtek le, s alapítottak családot. így Bakonyszentlászló, Sóly, Tés, Úrkút, Lókút községekben élő Gubicza családok valamennyien Olaszfaluból származhatnak. A Soós családban eddig tíz generációt tudtam felkutatni, a legrégebbi adat jelenleg - 1780-ból származik. Több családtagot csak többéves kutatást követően tudtam a családfához kapcsolni, mivel az anyakönyvben „más" családnéven jegyezték be az apa családnevét. A bakonyszentlászlói házassági anyakönyvben találtam meg Soós Pál (1780-1848) fiának második házasságkötésének bejegyzését. E szerint a házasságkötési adatok: 1861. január 20.; Francz Soós özvegy, 37 éves; Major Rosalia hajadon, 18 éves; Gönyű, szülők: Paulus Farkas alias: Soós , Anna Mészáros. Nagyapám testvére, Soós Antal (1898-1991) 1988-ban írt levelében emlékszik vissza a család származására. Itt írta le, hogy nagyapját, Soós Pál (1780-1848) fiatalembert, mint katonát Bakonyszentlászlón egy Farkas vezetéknevű család fogadta be „és később be is nősült a családba". A famíliánkhoz kapcsolódó személyek - a levéltári gyűjtésből és a családtagoktól kapott - adatait excel táblában rögzítettem, ezt tekintem a családfa törzsadatának. Minden további feldolgozást ebből, a leegyeztetett adatokból készítek. A fényképeket beszkenneltem és rendszerezetten mentettem a számítógépre. [Illusztrációk 13.] A KUTATÁS CÉLJA A kutatás és az adatfeldolgozás során megfogalmazódott célom: megismerni a családi múltunkat, példát adni gyermekeinknek, unokáinknak a családi élet, az összetartozás érzéséről, és megtanítani tisztelni, szeretni az idős embereket! De felvetődött a kérdés, hogy az eddig összegyűjtött adathalmaz milyen célt szolgáljon? Hogyan juttassam vissza a családoknak a feldolgozott adatokat? Hogyan „hasznosítsam" az információt?
