Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből

így utódai napjainkig ezt a nevet viselik. Az első Licsauer, név szerint Antal 1768-ban még másnál lakó zsellérként élt a faluban, s innen küzdöttek fel magukat a többi árendás család szintjére. Tizenöt olyan család van, amelyik valamennyi összeírásban szerepel, de azóta férfiágon kihalt a faluban. Több esetben ugyanazzal a személlyel találkozunk az eltelt 15 év (1756-1771) alatt: Aninger Ferenc, Gerdenics Márk, Häuser Jakab, Kirsch János, Kauker Simon, Keszeli János, Kirsch János, Lorek Orbán, Strupi Oszvald, Szakonyi András, Tiria János, Vaczkó Lukács, Vidics János, Zsupán András és József. A Hoffner és Pechtold családban éppen ebben az időben adhatták át az idősödő apák fiaiknak a földet, s az azzal járó terheket. Hoffner Wolfgang helyett 1768-ban már fia, Sebestyén robotol, de ő maga még 1777-ben is vállal közéleti - bírói - szerepet. Pechtold Jánost szintén ugyanebben az évben hárman - a fiai, vagy esetleg testvérei - követik családjából, András, Ignác és József. 1756 augusztusa és 1757 között hat családnév tűnt el Nagygannáról (Egl, Karl, Krisperger, Stiber, Schuster, Veréb), ami alig több mint 10 % (59 névből). Az 1757-től kezdődő 11 éves időszakban ez a szám 60-ból 30-ra (50%) ugrik, ami jelentős, főleg akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy 27 olyan személy van köztük, aki szerepelt az első két összeírásban. Néhány gyakori név felbukkan később is (Acs, Koch, Schmid), de ezek egyértelműen máshonnan beköltözők (pl. Koch Bébről). Van olyan, ami az összeírásban nem szerepel, de az anyakönyvekben gyakran látjuk: Drinavics 21 fő, Reisinger 9 fő, Frittman 7 fő, Radies (lásd Kisganna). Prandel György ugyan meg van nevezve 1768-ban is, de a következő megjegyzéssel: „meg holt ehelet vagyon Trol András". Mivel Troli feleségét Prandel Magdolnának hívják, így joggal gondolhatjuk, hogy az elhunyt helyett veje örökölte a föld müvelésének jogát. Néhányan 1771-ben már a szomszédos - szintén Esterházy tulajdonban lévő - községek összeírásaiban szerepelnek: ifjabb és idősebb Káldi János Kovácsiban, Czulner Tamás és Papp János pedig Kupon. Ok négyen még 1768 előtt költözhettek el, éppen úgy mint Kurali Pál, kinek nevét Jakab vitte Gannán tovább. A harmadik összeírás után még többen követték az utóbbiakat az inkább magyarok lakta faluba: Falaj Fülöp, Pacsi János, Vesztróczy Pál, Radonovics Mátyás, Radovics Ferenc, Szakonyi András és Vaczkó Gáspár. Szakonyi ebben az évben mindkét helyen szerepel, májusban már Kupon robotol a következő megjegyzéssel: „most Gannárúl jött". Vaczkó az egyetlen, aki a rövid kitérő után visszatér Nagygannára, s négy éven belül ott is hal meg 58 évesen. Két név később Döbröntén jelenik meg (Weber, és 1771 után a 227 A másik olyan esetben, ahol magyarosításról beszélhetünk Máhigból lett Magyar. Az 1946-os év folyamán tömegesen magyarosítottak az itthon maradók, reménykedve abban, hogy elkerülik a kitelepítés második hullámát.