Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből
az esetben is komoly szerepet játszhatott. A keresztszülőként a jómódúnak tekinthető - szintén már az 1768-as összeírásban említett - Troli Andrást és nejét kérték fel. Még néhány olyan eset van, ahol csak az anya van említve, de itt nincs külön megjegyzés, s mivel az apa nem él, ezért az anya személye az azonosító. A több mint 600 gyermeket tekintve az egyetlen ismert eset igazán ritkának mondható, ami a házasságon kívüli szexuális kapcsolatok csekély számára utal. 222 Meg kell jegyezni azonban, hogy a környékbeli településekről származók többször is szerepelnek ilyen ügyben a gannai anyakönyvben. Három esetben kupi, egyszer-egyszer pedig jákói és ihászi szülők gyermekei kerültek bejegyzésre spuria" (piszkos, szennyes), illetve „ign." megjegyzéssel. Ez utóbbi inkább az Jgnominiosus"-i takarhatja, melynek jelentése becstelen, szégyenletes, gyalázatos, azaz törvénytelen, mintsem az „ignobilis"-t, ami ismeretlent, alacsony származásút jelent. Az egyes személyek azonosításánál kulcsszerepet kapnak a keresztszülők, kiválasztásuknál egészen a kitelepítésig élt az a szokás, hogy fiú esetén az apa barátját, lány esetében pedig az anya barátnőjét választották komának, a legtöbbször ez ugyanazt a családot jelentette. Törekedtek arra, hogy valamennyi gyermeküket ugyanaz a pár tartsa a keresztvíz alá. Josef Koller szerint ez a szokás különösen a fekete-erdei (badeni) telepesekre igaz, de a megye bajor eredetű falvaiban és például a frank Berkenyén is ugyanezzel találkozunk kisebb eltérésekkel. Ez utóbbin mindig fiatal párt választottak - éppen a várható sok gyerek reményében -, s gyakran generációkon keresztül ugyanabból a családból. A gazdagabb, tekintélyesebb családfők több családnál is vállaltak keresztapaságot, de ők vállalták a szegények gyermekeinek megkeresztelését is. A már az 1757-es összeírásban is szereplő Aninger György 1773 és 1788 között 22 újszülött keresztapja 7 különböző családból, emellett hatszor szerepel házassági tanúként. Ez mindenképpen nagy tekintélyt jelentett, de az is fontos szerepet játszhatott, hogy Aningemek és feleségének tudomásunk szerint eddig (1791-ig) egyetlen gyermeke sem született. Egyes esetekben régi törzsökös családfők gyermekeinél látjuk (Kurali Jakab, Paulics István) másszor beköltöző fiataloknál tanúként és keresztapaként (pl. Schnelbach család) egyaránt. Gannán a fentebb említett régi telepesek az adatok szerint inkább egymás közül választottak komákat, de ez a választás már valószínűleg jó néhány évvel az anyakönyvvezetés megkezdése előtt történt, s mi csak a késői, elsősorban a halálozások miatt bekövetkezett kényszerű változtatásokat tapasztalhatjuk. Mind a gyermekek születésére, mind a keresztszülő-választásra, valamint az újra házasodásra is jó példa Brunner József esete. 1773. június 20-án a kilenc hónaposán elhunyt Brunner Mihály apjaként találkozunk nevével először a 222 A részletesebb feldolgozás után még ide lehetne sorolni a házasságot követően 9 hónapnál rövidebb időn belül született első gyerekeket is, így ez a szám némileg növekedni fog.
