Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

MESZLÉNYI ZSOLT: Részletek a 18. századi gannai források komplex elemzéséből

1773-ban csak novembertől maradtak ránk adatok, illetve itt az is szerepet játszik, hogy főleg az idősebbeknél már gyakran előfordul néhány év eltérés a szülők, a plébános vagy a szomszédok, rokonok emlékezetében a valós adatok és a halotti anyakönyvbe beírt életkor között. 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781 Fiú 2(5) 18 (21) 21 (23) 18 (19) 23 16(18) 26 (27) 18(19) 22 Lány 2(8) 6(10) 16(19) 14 23 (26) 10 21 (22) 9(10) 26 Ossz. 4(13)* 24 (31) 37 (42) 32 (33) 46 (49) 26 (28) 47 (49) 27 (29) 48 1782 1783 1784 1785 1786 1787 1788 1789 1790 Fiú 17(18) 16(17) 21 (22) 18(20) 10(11) 22 15 16 17 Lány 15 12(13) 22 15(17) 11 12 17(18) 14 15 Össz. 32 (33) 28 (30) 43(44) 33 (37) 21(22) 34 32 (33) 30 32 1. táblázat: A keresztelések száma Gannan 1773-1790 * Csak novemberben volt az első keresztelés A napra pontos egyezés mellett leggyakrabban egy éves eltérést találunk, ami arra a gyakorlatra utal, hogy a második évében járó gyermekeket már két évesnek tüntetik fel. Az első esetre Redling Teréz (14 naposán hunyt el 1778. november 30-án, s a keresztelése valóban ez év november 16-án volt), a másodikra Paulics Márton (1774. október 23-án lett megkeresztelve, de halálakor 1775. október 30-án két évesnek van jelezve) példáját tudom felhozni. Meg kell említeni a beköltözőket, mint például Maár János Györgyöt és feleségét Reiser Mariannát, akik 1787. június 26-án vannak először említve, de 1789-ben elhunyt gyermekeik közül egy sem szerepel a keresztelési anyakönyvben. Mivel születési évszámaik (Magdolna 1779, Krisztina 1783, Katalin 1785,) mind a szülők első említése előtti időpontra helyezhető, szinte bizonyos, hogy bevándorlóknak tekinthetjük őket. Ezt megerősíti, hogy a Maár név előtte nem szerepel Gannán, viszont a feleség (Reiserként) rendelkezhetett helyi kapcsolatokkal. A beköltözés Katalin születése és 1789 januárja (Krisztina halála) között történhetett. A házaspár 1787-ben már keresztszülőként is megjelenik, de ez csak sejtetheti és nem garantálhatja a gannai lakhelyet. Ezen okok miatt nem használom a zárójelben feltüntetett számokat a különböző számításokkor a népességet illetően. Találkozunk olyan problémás esetekkel is, ahol mind a szülők, mind a testvérek az adott gyermek születési időpontja előtt és után is említve vannak, de mégsem került a keresztelés bejegyzésre. Itt Martos Gizella és Őri Péter állítását érdemes figyelembe venni, miszerint mind a szülők, mind a plébános számára a keresztelés ténye volt a fontos, s így a bejegyzés utólag, vagy már egyáltalán nem történt meg. Az általuk feldolgozott - bár lényegesen korábbi és sokkal hiányosabb mezőkövesdi anyakönyveknél a keresztelésiben meg nem találtak aránya