Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA: A családtörténeti kutatás forrásai a Magyar Országos Levéltárban
országos összeírás az első, a nem nemeseket számba vevő, teljes körű, egységes szempontok szerinti összeírás. Az Összeírások című lemez 9 Magyar Kamarai állag anyagból készült és 1526-tól a 19. századig tartalmaz vegyes kamarai birtokokra, és egyéb kamarai jövedelmekre vonatkozó összeírásokat, utasításokat. Ezek a segédletek nagymértékben megkönnyítik a családtörténész munkáját az átnézendő iratok keresésében. Az elektronikus segédletek között sajátos és egyre bővebb teret hódít az eArchivum. Ma már - a témától függetlenül - szinte valamennyi Országos Levéltárban kutató számára ajánlott ennek használata. Míg a rendszer alapját képező fond- és állagjegyzék elsődlegesen nyilvántartási segédlet, addig az egyre gyarapodó, a fondokon és állagokon keresztül elérhető raktári jegyzékek, repertóriumok, tematikai segédletek - pl. levélírói mutató - az egyes irategységek egyre mélyebb kibontását tárják a kutató elé. Igen lenyes az a fejlesztés is, amelynek során a digitalizált irategyüttesek az eArchivumon keresztül fokozatosan elérhetőek. Megjegyzendő, hogy jelenleg jelentős az eltérés az internetes elérhetőség és a házon belüli elérhetőség szintje között, azonban mindazoknak, akik a MOL-ban kutatnak lehetőséget biztosítunk a belső hálózat használatára, továbbá az összes CD-n, vagy DVD-n megjelent anyag ezeken a kutatói gépeken használható. A speciális források és segédletek után megpróbálom összeszedettebben bemutatni a családtörténeti forrástípusokat az Országos Levéltárban, ahogyan azt a cím alapján elvárhatják tőlem. Az első - szakirodalmi - tájékozódás után a levéltárat felkereső kutatók egyik alapvető forrásbázisát az anyakönyvek adják. Az 1960-as években a Magyar Országos Levéltárban mikrofilmre vették a Magyarországon fellelhető egyházi anyagkönyveket 1895-ig, az állami anyakönywezetés kötelezővé tételéig. Néhány 17. század végi kötet mellett sajnos a 18. század elejéről is igen hiányos az anyag, pedig az egyházi anyakönyvvezetést már a 16. század első felében megkezdték Magyarországon. Az „Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai 1895. október l-ig" című levéltári leltár 6 áttekintést ad az Országos Levéltárban található római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, izraelita, görögkeleti, baptista, nazarénus és unitárius egyház anyakönyvi mikrofilm-másolatairól. Ebből - a helynévmutató segítségével - a kutató megtudhatja, hogy az adott helyen milyen időszakból maradtak fenn anyakönyvek egy-egy felekezetre vonatkozóan. Fontos tudni azt, hogy csak a mai Magyarország területén található anyakönyvek másolatait őrizzük, így előfordulhat, hogy több-kevesebb ma már nem Magyarország területéhez tartozó településekről is kaphatunk információt, ugyanakkor jelentős területről a plébániahivatal utódállamhoz csatolásával - idehaza nem találunk adatot. Korábban gondot okozott, hogy a legtöbb mikrofilmtekercsen szerepelt olyan időszakból származó felvétel, amely személyiségi jogvédelem alá tartozott, így 6 Levéltári Leltárak 72.
