Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)
IRÁNYI LÁSZLÓ: A kései feudális kor anyakönyvi kutatásainak tapasztalatai
KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK A NAGYESZTERGÁRI ANYAKÖNYVEK KUTATÁSÁHOZ Az anyakönyvek jellegükből adódva igen kevés adatot adnak egy-egy család életéből. Ezért ismereteinket, ha lehet, akkor más forrásokból egészítsük ki, így kerekebb képet kapunk a kutatott családokról. Nagyesztergár esetében nagyon szerencsés a helyzetünk, ugyanis fennmaradt a földbirtokos Ányos család levéltára. Ányos Ferenc 1750-ben telepítette be a falut, és lényegében ettől a kortól a 20. század 10-es éveiig gyűltek az iratok a családi archívumban. Végül 1922-ben Ányos István özvegye Szűcs Ilona a Magyar Országos Levéltárban helyezte el az anyagot. 167 Ez most a MOL P 6 jelzet alatt található, és 12 csomagra rúg a terjedelme. Egyben azt is mutatja, hogy mennyire más lehetőségekkel rendelkezik a kutató, ha egy nemesi, család történetét akarja feldolgozni. Az Ányos-anyagban találhatóak oklevelek, személyes iratok (családfák, feljegyzések a családi eseményekről), kiterjedt levelezés a családtagok és ismerősök között, a birtok iratai (felmérések, határbejárások, összeírások), peres iratok, és mivel az Ányosok több megyei tisztséget is betöltöttek, nagyon sok megyei politikával, közigazgatással összefüggő irat. Ha valaki rászánja magát az Ányos család történetének megírására, akkor ez valóságos aranybánya, amelyből több száz oldalas monográfia írható. Jómagam átlapoztam a 12 csomagot, de mivel Nagyesztergár község történetét kutattam, nagyon sok mindent átugrottam, és csak a birtokra vonatkozó iratokba néztem bele. Ezekből viszont nagyon sok minden kiderült nemcsak magáról a faluról, hanem az ott élő jobbágyokról is. Például itt leltem meg Kitzberger Tamás végrendeletét (lásd alább a Kitzberger családfában). Ebből is látható, hogy míg egy nemesi család esetében egy egész levéltámyi anyagból dolgozhatunk, addig egy paraszti családnál meg kell elégedni az anyakönyvekkel, és az innen-onnan összeszedhető töredékekkel. Ezen források terjedelme ezredrésze a nemesi forrásoknak, és szétszórtságuk miatt megkeresésük és feldolgozásuk is jóval több időbe kerül. A továbbiakban felsorolom azokat az elsődleges forrásokat, amelyek használhatóak a nagyesztergári családok 1750 és 1850 közötti történetének kutatásához: MOL C 59, A Magyar Királyi Helytartótanács levéltára, Úrbéri tabellák, 1464. Iratcsomó, Esztergár úrbéri tabellája MOL P 6, 2. CS./1768 Esztergár helység urbáriuma MOL P 6, 2. CS./1768 Esztergár helység urbáriumához csatolt úrbéri tabella MOL P 6, 4. CS./1783 Idősebb Ányos Ignác birtokrészének kijelölése MOL P 6, 5. CS./1800 Esztergár hadiadó összeírása IRÁNYI 2002.19.
