Családtörténeti kutatás határon innen és túl - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 20. (Veszprém, 2009)

IRÁNYI LÁSZLÓ: A kései feudális kor anyakönyvi kutatásainak tapasztalatai

Irévryi Liszló A KÉSEI FEUDÁLIS KOR ANYAKÖNYVI KUTATÁSAINAK TAPASZTALATAI Az INDÍTTATÁSRÓL ^ 996-tól tanítok a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban. I Ekkor fejeztem be az ELTE bölcsészkarán, történelem szakon a J-tanulmányaimat, majd két év múlva a levéltár szakon is diplomát szereztem. Ezért örültem nagyon, amikor 1999-ben megkeresett Hofferné Hanich Erika, a Nagyesztergári Német Kisebbségi Önkormányzat részéről, hogy elvállalnám-e a község történetének megírását. Gondoltam a tanítás mellett végzek némi kutatómunkát is, nehogy berozsdásodjanak az agytekervényeim. Azzal, hogy igent mondtam, még nem tudtam, milyen nagy fába vágtam a fejszémet. Végül öt füzetben, Márkusné Vörös Hajnalka társszerzőségében 2004-re elkészült a monográfia. Munkám végeztével azonban Erika biztatott, hogy ne hagyjam abba a falu történetének kutatását, hanem dolgozzam fel az ottani családok leszármazását. Ha a falutörténetre azt mondtam, hogy nagy fa volt, akkor a község genealógiájának (leszármazástanának) elkészítése valóságos mammutfenyő. 2005 óta gyűjtöm az anyagot, és idén jutottam el odáig, hogy az első 100 év (1750-1850) közötti időszak adatait szépen kicéduláztam, és részben már szét is válogattam. Az eredményen nagyon fellelkesedtem, és szerzőtársam, Hajnalka arra biztatott, hogy írjam meg a kutatás során szerzett tapasztalataimat, hadd okuljanak belőle mások is. így született ez a cikk, remélem valóban hasznos ötletekkel szolgál azoknak, akik családfakutatással foglalkoznak. A FORRÁSOK FELLELÉSÉRŐL ÉS HIÁNYOSSÁGAIKRÓL Az anyakönyvezés története a középkorra nyúlik vissza, amikor is a katolikus egyház már vezetett nyilvántartásokat a jövedelmeinek (elsősorban a tizednek) a beszedéséhez. A tridenti zsinat rendelte el 1563-ban az anyakönyvek kötelező vezetését. Ezeknek négy típusa volt: keresztelési, bérmálási, házassági,