Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

Doba 1768. május 5. Alább írattak tenoré praesentium recognoscállyuk, hogy mi az alább írtt na­pon és esztendőben Fölséges Aszonyunk kegyelmes parantsolattyának értelme szerént, a' Tekintetes Nemes Vármegye comissiójábul jöttünk ki ugyanezen Te­kintetes Nemes Veszprém Vármegyében méltóságos gróff Erdődi Kristóf úr eő excellendája, úgy méltóságos gróff Erdődi Lajos úr eő nagysága dobai névű helységekben, ahol is mindkétt részrűl nemzetes és vitézleő Hoch István, úgy nemzetes és vitézleő Zsigárdi János dsztartó uraimék jelenlétekben az helység­nek elöljáróit ellőmben hívatván, nevezett szerént törvénybíró Kovács Pált, falu bíráját Szabó Jánost, Varga Mihályt, Németh Pétert, Kiss Németh Jánost, Ador­ján Istvánt helység esküttyeit, kik is letett hitek után Fölséges Aszonyunktul kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra kérdeztetvén és examináltotván, eképpen tették feleleteket tudniillik. Ad 1-um. Vagyon urbáriumunk, a' melly Jánosházán, Tekintetes Nemes Vass Vármegyében lévő mezővárosban 1747-dik esztendőben júliusnak 3-dik napján tartatott úrszékén tsináltatott, és a' tekintetes sedrián, nemkülönben az fölséges curián is általment, mellynek végzése és sententiája nemzetes és vitézleő Kun Jósef, akkori feő bíró urunk által megmagyaráztatott és publicáltatott ut sub nu­mero 1-mo. Ad 2-dum. Contractusunk vagy valamely bevett szokás az fönt nevezett ur­báriumunkon kívül nem volt, hanem minden gazda, akár több, akár kevessebb földet bírt, jóllehet egyenlőképpen fölosztva és mérve nem volt, mindazáltal különössen ki-ki közülünk három foréntott fizetett, egy kappant, egy szekér fát karácsonra adott, és ezeket Csoron idejében. Amidőn pedig Vajda Ádám uram kezére jutottunk, majorságához tartozandó termését kertyeiben öszvehordot­tuk, és ez mind az üdéig állandóssan megmaradott, mígh az fönt emiétett urbáriu­munk ki nem adatott. Ad 3-um. Urbáriumunkban foglalt adományokon kívül az pennakévénél és sarlópénznél egyebbet nem adtunk. Ad 4-um. Szőllőhegyünk határunkban vagyon, ki is alkalmatos bort terem, a' mellyet jó pénzen eladhatunk, kiknek ellenben szőlleje nintsen, azok kézi mun­kájúkkal emiétett szőllőhegyen pénzt kereshetnek. Szántóföldeink jók és termé­kenyek, réttyeink alkalmatossak, legelő mezőnk elégséges, épületre, úgy tűzre való fánk ekkoráig mindenha méltóságos urasságaink engedelmébűl elegendő volt, makkoltatás valamint más idegenyeknek, úgy nékünk is pénzért megen­gedtetett. Korcsomat fél esztendeig törvény szerént bírtuk, fél esztendeig való bírásáért pedig méltóságos urasságaink szőlleiben minden gazda kétt-két szekér trágyát magáébul vitt, és így belőle alkalmas hasznot vettünk volna, ha fönt titulált uraságunknak határunkban helységünkhöz közel vendégfogadója nem volna. Malom is jóllehet vagyon, de szárosságnak idejében ritkán őrölhetünk benne. Ad 5-um. Egész helyek nálunk nintsenek, hanem fél helyeinkhez 23, 16 és némelyhez 15 hold földek vannak, azkik másfél, egy és két posonyi mérővel ve-

Next

/
Thumbnails
Contents