Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
Hogy ezen praemittált punctumokra tett felelettünk előttünk elolvastattak s megmagyaráztattak, mindazok hitünk után magunk tulajdon vallásink legyenek, recognoscállyuk, mellynek nagyob erejére adjuk ezen recognidónkat, helységünk pecséttyének reáütésével megerősétvén. Signatum die quibus supra. Tárkány György helység bírája x, Takács János x, Bors Mihál x, Bors János x, Körmendi Gergely x, Német János x, Kocsis Ferencz x. (L. S.) Csetény 1768. május 5. Alább írattak vigore praesendum recognoscállyuk, hogy mi alább jedczett napon és esztendőben Feölséghess Aszszonyunk kegyelmes parancsolattyának értelme szerént, a' Tekintetes Nemes Vármegye exmissiója mellet jöttünk ki ezen Tekintetes Nemes Weszprém Vármegyében helyheztetett, méltósághos gróff Galántai Eszterházy Imre úr eő excellentiája, mint méltósághos gróff Eszterházy János tutorjának, úgy nemkülönben néhai méltósághos gróff Eszterházy Dániel úr eő excellentiája meghagyott eözvedgyének, méltósághos gróff Erdődy Anna Mária aszszonysághnak Csetén nevezetű helységjékben, holott is nemzetes és vitézleő Kolosvári György, fönt tituláltt méltósághos gróff Eszterházy úr eő excellentiája inspectorjának, úgy nemkülönben néhai gróff Eszterházy Dániel úr eő excellentiája meghagyott eözvedgye, nemzetes és vitézleő Hamar János, fönt tituláltt méltósághos uraságh fiscalissának, úgy nemkülönben nemzetes Stankovics Jóseff tisztartójának jelenlétekben élőnkben hívatván nevezett helységhnek elölljáróit és öregjebb lakosit, nevezett szerént pedigh Molnár Péter helységh bíráját, Vargha Istványt, Vargha Mihályt, Csizmazia Istványt, Kottyan Jánost, Szigeti Istványt és iffjú Vargha István eskütt embereket, s azokat előszször is megesküttetvén, azután Feölséghes Aszszonyunk által kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra megkérdezvén és examinálván, a' melylyekre is hitek szerént minemű feleleteket tettek, így következik. Ad 1-mum. Semmi urbariumjok sincs, amint következni fogh, contractus szerént szolgálnak. Ad 2-dum. 1760-dik esztendőben ezen helységh némely bizonyoss tekéntetekre az urasághtul contractust nyertt, mellybűl minemű kötelességeik szármoznak, minthogy itt alázatossan bémutattaük, magábul kiteczczik. Ennek értelme szerént, amire benne köteleztetnek, szolgálnak és adóznak is, azon contractualis ideő előtt pedigh robottyoknak és adózásoknak semmi rendi és száma nem lévén, az földesurasághnak tetczése szerént, amire tudniillik parancsoltattak, szolgálottyokat tették. Ad 3-tium. Minthogy contractus alatt vannak, annak punctumjai szerént mind adózásokat, mind szolgálottyokat teszik, azonkívül pedigh valamint hogy nem kötelessek, se nem adóztak, se nem szolgáltak ekkoráigh. Ad 4-tum. Az helységhnek vagyon egykerekű forgó malma, mellytűl esztendőnként az méltósághos urasághnak titulo census füzetnek ötödfél forintokat.
