Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
szolgálatokat tettek. A' többi földesurasághok részérűl való jobbágyoknak sem contractusa, sem urbáriuma mindeddigh nem lévén, azok csak szokás szerént való szolgálatott tettek, és a' mikor mire köllött, mindenfelé hajtották. Ad 3-tium. A második punctumban kitett 15 esztendők által a' tisztelendő paulinus urak jobbágyinak szolgálattya ezekből állott, hogy minden esztendőben négyszer Nagy Vásony melet lévő szent-miháli pusztára szántanyi hajtattak hol egy, hol másfél, néha két hétigh is, azonkívül kaszálnyi, arattnyi és takarodni circiter egy-egy hétigh, ismét a' badacsonyi hegyre s. v. trágyáznyi, karót hordanyi, szüretelnyi és a' bortermést Pápára föllhordanyi, nevezett szent-mihálli pusztán tett épületekhez fát és más materialékat hordani, úgy az csajághi bor és búzadézmát s majorsághot is Pápára hordanyi, néha pedigh a' midőn a' tisztelendő urak változtak, hol Pécsre, hol Pestre, hol pedig ismét Pápára forspontban hajtattak. Véghre a' többi urasághok részérűl némellyek Csajághon őszi alá minden szántáson egy-egy napot ekével szolgáltak, egy darab szőlőnek minden munkáját tették, az uraságh réttyét kaszálták, némellyek pedigh Mező Szent Györgyre takarodnyi circiter egy hétigh jártak, papvásári hegyre is enyihány nap szüretre küldettek, némellyek ismét Baracskára Nemes Fejér Vármegyében hol egy, hol két hétigh 's néha továb is takarodni hajtattak. Ad 4tum. Ezen helséghnek egyéb haszonvételei nincsenek, hanem az korcsmát és mészárszéket, mellyek ezen helséghben lakozó nemessekkel és agilisekkel közös, mindekkoráigh minden füzetes és arenda nélkül egész esztendő által bírták. Fogyatkozási pedigh ezen helséghnek legfőképpen ezek, hogy maghok határjában itatóhellyek nincsen, sem szomszéd határban itattnyi nem hajthatnak, jóllehet szároz időkben a' kutakbul is elapadnak a' vizek, és néha harmadnapigh sem isznak az marhájok. Volt ugyan ennek előtte az Balatonyon itatójok, de ezelőtt circiter mintegy 30 esztendővel a' tisztelendő győri páter jesuviták által ellnyerettetett. Határjoknak majd tsaknem fele olly sovány és terméketlen, hogy hatsaknem trágyázzák, az űszi és tavaszi az magvát is aligh adgya megh. A' többi között legnagyobb terhek az, hogy szomszéd küngösi pusztának határa éppen a' csajághi falu véghéigh terjed, úgyhogy nem tsak marhájukat meg ludjaikat sem bocsáthattyák ki mezőre, a' falun kívül, mindgyárást ellhajtattnak és agyonveretettnek, hanem legelő mezejek kint az erdőn lévén, marhájokat tsak kieresztésére is messzebb köll hajtatni, a' hol is legelő mezejek ugyan és tűzre való fájok mégh eddigh eleghendő volt, és ezután is lenne, de majd tsaknem minden esztendőben a' közönséghes fáézó erdejek tűzzel megemésztetik a' gyújtogatok által. A' réttyek is ugyan jó fűtermő, de kevés, mivel a' nemességh és agilisek is sokat bírnak benne. Idejárul az is, hogy tekintetes Kiss Sándor uram a' hellységhben mind kívül, mind belül különös korcsmát kezdetett, a' melly az lakosoknak sok fogyatkozást okoz. Tisztelendő páter paulinus urak jobbágyinak különössen abban is vagyon panaszsza, hogy szent-mihálli pusztára épületfáért az uraságh által ellhajtattván, ezelőtt bizonyos esztendőkkel méltóságos gróff Zichy Istvány uram marháikat behajtatván, 16 hétigh odatartatta, s hasznát nem vehették, sőtt sokaknak fejszéje s öregh láncza mast is odavan.
