Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
ususban meg nem maradót, következésképpen inkáb csak bevett szokás szerént adóztak s robotoltak. 3- tio. A mely bevett szokás szerént elsőben az uraság szőlleiben szent-mártonyi hegyre jártak kapálni ezen helységhnek lakosi, de az urasághnak nem teczvén ezeknek szőllőmívelések, minthogy sokszor nem egyaránsó emberek mentek az szőllő munkálására, az uraságh azon szőllőmunkáltatást ennek előtte mintegy 15 esztendőkkel pinzre fordította, és minden heles gazda esztendőnkint tartozót az urasághnak kapáspénzt, egy forintot fizetni, és az mind úgy folyt egész harmadévi esztendeig, hanem már mintegy két esztendőtűi fogva azon kapáspénzt az uraságh házheleknek mivoltához képest szabván, az félheles gazdák azutátul fogva két-két forintot, fertálos gazdák egy forintot és az házas zsellérek denarios 50 adtak és fizettek. Azonkívül az föntírtt megszállítás üdeitűl fogva mind ez ideig minden félheles gazda tartozót az urasághnak esztendőnkint egy-egy icze vajat, egy-egy pár kappant, égy ludat, fertálos pedig egy-egy mészöl vajat, egy-egy pár csibét adni. Ami pedig a tojást illeti, eleintén egy félheles gazda tíz, fertálos pedig öt tojást adot, hanem mintegy tíz esztendőtűi fogva minden félheles gazda 24, fertálos pedig 12 tojást adni köteleztetik. Azon zsellérek pedig, akik magok házaikban laknak, azon üdőtűl fogva, miulta az heles gazdák az tojás adományában fölemeltettek, mindenik esztendőt által hat tojást és egy csibét az urasághnak adni tartoznak, azelőtt pedig nem adtak. Öllfát is köteleztettek ezen helységnek lakosi az házas zselléreknek segétségekkel vágni, és azt Szent Mártonyban az uraságh számára fölvontatni, de minthogy bizonyos száma az ölfának nem volt, esztendőnkint mennyit vittek föl, megmondani nem tudgyák. 4- to. Ezen helységhnek határában szőllőhegy vagyon, és Győr s Komárom nagy királyi városok nem mesze situáltatnak, ahol eladandó jószágaikat distrahálhattyák, s ezekbűi tapasztalható hasznot éreznek. Ellenben ezen helséghnek határa igen folyó homokos lévén, mind szántófölgyei nagyob részében sok károkat okoz, úgyhogy némelykor szelek járván, még az beléjek vetett magot is kihordgya, mind pedig pascuumjokat is egy kevese megszorítva, minthogy azon termet füvet szeles üdőben az homok gyakorta eltölti. Tűzifát pedig más határokrul bérleni kinteleníttetnek. 5- to. Hány köböl menne szántófölgyeiben egy-egy gazdának, bizonyossan megmondani nem tudgyák, hanem amint gondolyák, egy-egy félheles gazda kétt esztendőre vagy calcaturára öszvességessen 35 posonyi mérő alá való házhel után kiszabattatot s most is állandóul odabírattatot szántóföldet és négy szekér szénát termő rétett, fertálos pedig a' proportione IW2 posonyi mérő alá való szántóföldet és két szekér szénát termő rétet bírnak, minthogy az földek és rétek egyenlő mértékre házokhoz vannak fölosztva. Sarjút pedig kaszálni nem lehet. 6- to. Minthogy bizonyos száma nem volt esztendőnkint az emiétett ususban ment szokás szerént ezen helység lakosi szolgálattyoknak s robotolásoknak, azon okbul esztendőt által tett szolgálattyoknak s robottolásoknak bizonyos számát megmondani nem tudgyák, hanem amikor az uraságnak robottyokra szüksége volt, szóllítatván elölállottak, de ugyancsak erejek fölöt nem hajtattak
