Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

sub tus declaratorum incolarum adjuratione ad subinserta novem puncta eos­dem examinaverimus modo et forma sequentibus. 138 Ad 1-mum. Azelőtt sem volt soha is, most sines. Ad 2-dum. Ezelőtt sohasem volt nálunk urbárium, és így semminemű szol­gálotott sem tettünk, se nem adóztunk, hanem 1712-dik esztendő tűi fogva min­denkor contractus mellet voltunk, és azelőtt contractusunk örökösnek állétta­tott lenni, és arendánk is csak 15 forint volt, és azután csak contractus mellé ra­gaszkottunk, és arendát adtunk. Ad 3-tium. Itten nálunk mindenkor contractus megvolt, és csak contractus mellet megmarattunk és adóztunk, azmint is tekintetes uraság adott legelsőbben örökös contractust, azmelyben töreki pusztátul csak 10 forintott fizettünk. Ad 4-tum. Haszonvételünk nem egyébb, hanem csak az mészárszék, melytűi arendát adunk és korcsomáltatás fél esztendeig. Fogyatkozásunk penig elsőben is az, hogy töreki pusztában sok darabb szántóföldünk, mely ezelőtt való üdők­ben helységünkhöz tartozandó volt légyen, azon pusztához elhatároztatott, to­vábbá, hogy erdőnk nincsen, hanem hol száz, holl alább lévő forintokban köll szereznünk, sem makkoltatásunk, az contrahált erdőbűi üdő előtt tilalmazta­tunk, ha makk elfogy is. Halászó vizekkel is nem vagyunk szabadok, noha tran­senalis útban csak köll szolgálnunk emberséges embereknek és uraságoknak, és semmi pascualis mezőnk sincs, aholl csak egy tehenet is tarhatnánk. Ad 5-tum. A szántóföldgyeit és réttyét minden gazda hüd szerént megval­hattya, hogy nem úgy, mint egészhelyes gazdának, hanem sovány az föld, az melyben kétezer annyit köll vetni, mint jó földben, csak ha szánt és mohart vet­tert, amelybűi az uraságnak egy dézmát köll adni, úgy ha terem szénája, és sarjút sohasem kaszálhat. Ad 6-tum. Mink eddig, sem eleink nem szolgáltunk, és jobbágyok sem vol­tunk. Ad 7-um. Eddig ember emlékezetünktűi fogva búzabul, árpábul, zabbul, kö­lesbűi mindenkor kilenczedet és dzedet kivette az uraságh, hanem kukoriczábul mintegy 14 esztendeje, hogy kivette az uraság, és az Szigetben és más földek­ben, amely réthnek volt hagyva, moharbul sohasem attunk kilenczedet, hanem mintegy hét esztendőtűi fogva immár kiveszi az uraság. Sarlópénzt is hasonló­képpen megveszi az uraság. Ad 8-um. Minálunk semmi puszta hely sincs. Ad 9-num. Mink mindenkor szabadmenetelűek voltunk, de jobbágyi köte­lesség alatt sohasem voltunk. Signatum Sio-Fok quibus supra. us Az 1768. esztendő december havának 12. napján mi alulírottak, Tekintetes Veszprém és Somogy Vármegyék főszolgabírái Siófok helységbe kijöttünk, jelenlétünkben ugyanazon helység bírált és esküdtjeit összehíván, a Nagyméltóságú Helytartótanács kegyelmes rendelkezésével egyezésben az alul megnevezett lakosoknak megesketése után az alul felvett kilenc pontra megvizsgáltuk őket a következő módon és for­mában.

Next

/
Thumbnails
Contents