Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

lántai Eszterházy Imre úr eő excellentiája (titulus) Sikátor nevezetű helységhé­ben, holott is nemzetes és vitézleő Kolosvári György, fönt tituláltt méltóságos uraságh inspectorjának, úgy nemkülönben nemzetes Kolosvári János tisztartó­jának jelenlétében élőnkben hívatván nevezett helységhnek elölljáróit és öre­gebb lakosit, nevezett szerént pedigh Csőre János helységh bíráját, Pintér Já­nost, Kovács Adánt, Kánai Jánost, Kánai Andrást és Gombás János eskütt em­bereket, s azokat előszször is megesküttetvén, azután Feölséghés Aszszonyunk által kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra megkérdezvén és examinálván, mellyekre is hitek szerént minemű feleleteket tettek, így következik. Ad 1-mum. Hét esztendeje, miulta Szombathelen, ezen Nemes Vármegyé­ben helyheztetett helységhben az úrszéki által elvégeztetett az urbárium, azulta mind annak értelme szerént tették szolgálóttyaikat. Az urbárium ugyan kezek­nél nincsen, mivel az helységhbeliek ki nem váltották, hanem szintén úgy az robotokra és más egyébb adózásokra kötelezi az lakosokat, mint szintén az ré­dei helységhbélieket, minthogy mind az két helységh egy uraságé légyen, és az urbáriumot is egyszer és mind nyerték ki. Ad 2-dum. Mivel urbárium szerént szolgáltak, semmi contractussok mind­ekkoráigh nem volt, úgyszintén mégh annak előtte is, mégh az urbárium bé nem hozattatott, semmi contractussok nem lévén, az méltóságos uraságh tetczése szerént, mire tudniillik szükséghe volt, az robotolásra elöllparancsolta eőket. Ad 3-tium. Az urbárium szerént egy-egy félhelyes öszvetévén az culinarét a' füstpénzel, 2 foréntokat és 2 pénzeket tartozik adni, ezenkívül minden félheles maga fonalábul font egy funt fonalat tartozik az urasághnak administrálni, mégis az egész helységh az uraságh számára akár egy borjút, akár egy eőzet ád urbárium szerént. Ad 4-tum. Vagyon az helységhnek egykerekű forgó malma az rédei méltósá­gos uraságh határjában, melytűi is titulo census minden esztendőnkint füzetnek 12 foréntokat. Vagyon az határjokban termő szőllőhegyek, ezenkívül fél eszten­deigh való korcsmáltotások. Az helységhnek ugyan különös erdeje nincsen, mindazonáltal tűzre való fájok még eddigh ölegendő volt, épületfát is az ura­ságh engedelmébűl az csesznek! Bakonybul mindekkoráigh hordhattak. Fogyat­kozási egyébb az helységhnek nincsenek, hanem hogy az uraságh birkái miát az pascuumjok nem ölegendő, ezenkívül hogy az falunak szükséghes földgye s réttye nincsen, kivévén egy szekér széna termő réttyeket. Ad 5-tum. Egy-egy félhelesnek az házhel után való földgyeiben öszveséges­sen 20 posonyi mérő mégyen, az réttyeik pedigh egy szekér szénát szoktak kö­zönséghessen termeni. Sarjút is, ha fölöttébb száraz nyár nincsen, lehet rólok takaréttani. Ad 6-tum. Az urbáriumnak értelme szerént minden félheles gazda egy héten egy napot négy marhával tartozott robotolni, mégis négy nap szántott, egy nap kaszáltt, karácsonfáját is minden félheles egy ölet vágott, és az uraságh határbéli majorgyában bé is hordotta. Egyszer bor alá való fuart köteles volt tenni, az egész helységhbűl hoszszi fuar alá három kocsit tartoztak esztendőnként ren­delni. Minthogy az helységhbűl meszszi nem parancsoltattak robotolni, nem-

Next

/
Thumbnails
Contents