Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
helység terhesnek érezvén, két esztendő után ezen contractustul elállót, és azután a tisztek parantsolatya szerént tette szolgálotyát. Ad 3-ium. A föntírtt két contractusnak idein kévül az uraság tisztyei az helységet erejekhez képest hajtották, mert ha a' szegénségh a' szolgálotot neheztelte, instantiával az urasághoz folyamodót, és könyebbétést nyert. Ad 4-tum. Az határjokban tűzfa és apróbb épületre való fa is találtotik, és szőlőhegyek is az határban lévén, a' korcsmáltotás fél esztendeigh eőket illeti. Ezen beneficiumokon kévül az határban nád is terem, és legelőjek is anyi vagyon, hogy legelőért más helységben mégh edig nem szorultak, és a' méltóságos uraságnak engedelmébűl egy malomnak felét is bírják, ellenben az helységnek fogyatkozása az, hogy házhelyek után bírattatott rétyeknek fele oly posványos, hogy ha a' Sár rétye megh nem fagy, vagy nagy szároságh nincs, szénájokat ki nem hordhatyák. Ad 5-tum. Az helységben egészhelyes gazdák nem voltak, félhelyesseknek pedig két esztendőre 20 hold, azaz 40 posonyi mérő alá való földgyek vagyon, a' rétek pedig még edig az helységbéliek közt az uraság által föllosztattva nem voltak, hanem magok az helységbéliek szokták magok között esztendőnkint föllosztani, és minden félhelyesre nyolcz, fertálosra pedig négy kocsi szénát termő rétet mérni. A' réteken edigh sarjúkaszálás szokásban nem volt, mivel kaszálás után a' réteket marha legeli. Ad 6-tum. A föntírtt utóbbi contractus szerént minden félhelyes jobágy tartozott négy-négy marhával 26 nap robotolni, hanem a' szegénségh mostani méltóságos földesúrhoz eő excellentiájához instantiával folyamodván azeránt, hogy a' menés és jövés bé nem számláltatik. Ezen panaszára a' szegénségnek eő excellentiája méltóztatott ezen 26 napokbul hatot kegyeimessen elengedni, s azutánii fogva hoszú úton, négy napi szántáson, karácsonfának vételén és két funt kenderfonyáson kévül minden félhelyes csak 20 napot robotolt. Ad 7-um. Néhai Padányi Biró Márton úr eő excellentiája püspöksége előtt ezen helység kilenczedet nem adott, hanem az helység maga szetté a' tizedet, azonkévül három malmot és az egész határt az uraságnak rétyén kévül 800 forintokban bírta, hanem eő excellendája birodalma alá esvén az helység, 1756dik esztendőben béhozattatott a' kilenczed és tized, a' mint más uraságoknál is ezen vármegyében szokásban ment a' kilenczedadás káposztán, kertbéli veteményen és kenderen kévül a' földnek mindennémeő termékenségébűl, bárányokbul és méhekbűl. Azonföllül minden helyes gazda esztendőnkint egy forint censust, ház nélkül való zsöllér 50 pinzt, az egész helységh esztendőnkint egy őzet vagy a' helyet egy borjút, minden félhelyes gazda 12 tojást, hat csibét, egy ludat, az elölhasi teheneket kivévén minden tehéntűi egy meszel vajat adot. Ad 8-vum. Ezen helységben egy puszta hely sincs. Ad 9-num. Enyihány újj lakos árendásokon kívül, a' kik nem régtűi fogva jöttek és szabadmenetelűek, az egész helység örökös jobágyságbul áll. Mely praevio modo előttünk a' föntírtt lakosoknak hitek szerént lett vallásoknál teszük ezen alázatos relatiónkat. Signatum Eősi, die 13-a Április 1768.
