Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

Bevezető

10. Bel- és kültelki hasznos gyümölcsösök, komlósok, káposztáskertek, vete­ményeskertek. 11. Nádlás: nevezetesen ott, ahol faizás nincs vagy nem elegendő. 12. Haszonvétel a sóraktár helyéből a közeli helyekre és fuvarozásból. 13. Hasznos fabrikák közelsége. 14. Hajózható folyók közelsége, ebből adódó kereskedés alkalma, a hajózás­hoz és tutajozáshoz alkalmazandó kézi és igás munka alkalma. 15. Nagyobb és jó minőségű szőlőhegyek közelsége. 16. Mész- és szénégetés haszna nagyobb városok közelségében. 17. A kommunitás haszonvételei: vásárok, amelyekkel privilégium alapján élnek, országutakban fekvő kocsmák, rétek és szántóföldek, szőlők pozsonyi mérőben, illetőleg kaszásban és kapásban kitéve. 18. Len és kender áztatására alkalmas vizek. 19. Malmok helyben vagy közelben. A kártételeknél: 1. Szántóföldek: terméketlenek, kövesek, gyakori ködöknek és áradásoknak vannak kitéve, a nagyon meredek fekvés vagy a helységtől való távolság miatt nehezebben trágyázhatok és művelhetők. Az is nagy kártétel, hogy ahol nagyon szűkek, vagy nincsenek szántóföldek, vagy egy nyomásúak, és csak zab és haj­dina terem bennük. 2. Rétek: nincsenek vagy kevesek, terméketlenek, a sarjú sásas, nyálkás és na­gyon ritkán terem, azonkívül a folyók gyakori kiáradásainak vannak kitéve. 3. Vásár vagy nincs, vagy a hosszú, rossz és alkalmatlan utak miatt távoleső, vagy sok vámon kell átmenni. 4. Legelő nincs, mindenfajta jószágnak nagyon széjjelfekvő helyeken pénzen kell megszerezni, vagy szűk, vagy ha nagy, akkor nagyon köves, vagy olyan he­lyen van, hogy a vizek gyakori áradásainak van kitéve, az állatok nyáron a ház­nál tartandók. 5. Faizás, nádlás hiánya, különösen ott, ahol szalma sincs, vagy ritka és kevés rőzséhez lehet jutni. 6. Kereseti haszonvétel vagy nincs, vagy ritka akár a helységben, akár közel­ben kézi vagy igás munkával. 7. Malmok a helységben vagy a közelben nincsenek, és kényelmetlen utazást kívánnak. A kilenc kérdőpont felvétele Veszprém megyében Veszprém megyében az úrbérrendezés megindulását az 1767. január 23-án kiadott királynői rendelet, amely felszólította a megyét a helységek osztályozásá­ra. A rendelet kézhez vétele után 15 napon belül megyei közgyűlést kellett tarta­ni, ahol a rendeletet kihirdették, a helységek osztályozására kiküldött tisztvise­lőket kinevezték és feleskették. A kiküldöttek nem lehettek vérrokonságban, atyafiságban a helység egyik vagy másik földesurával, és más okok (tartozás, bir­toklás) miatt sem lehettek érdekeltek az adott helységben. Az osztályozásra egy

Next

/
Thumbnails
Contents