Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

Ad 5-tum. Jóllehet az első punctumban beadott urbárium értelme szerént ezen helséghben minden egész és félheles gazdának mind réttye, mind földgye ki vagyon adva, mindazáltal, mivel insenér által nem mérettettek, mast sem egyenlők, és némell uraságh jobbágyi többet, némellyek pedigh kevessebbet bírnak mind földet, mind rétet, kivált az úr Rosti Istvány uram jobbágyi, mivel azon földekbűi is, mellyek az jobbágyoknak urbárium szerént adattak, maghának egy darabot elfoghlalt. Kinek-kinek hány és menyi posonyi köböli alá való földgye légyen egyenként, az conscriptióban elülszámlálták. Elégh az, hogy ezen helségh határában minden gazdának szántó földgyei jók, szározzak és nem terméketlenek, a' réttyeiken pedigh sarjút nem lehet kaszálnyi, mivel nincs is egyéb réttyek annál a' kis darabnál, mellyet esztendőnként a' közönséghes helségh számára szoktak kaszálnvi. 9. kép. A me^ős^entgyörgyi elöljárók aláírásai, 1768. április 27. VeML Urbáriumok Ad 6-tum. Ezen helséghben minden jobbágy a' robotot tehetséghe és ereje szerént tette, a' szántást ugyan ki négy, ki hat ökrön, a' kocsizást pedigh két-két lóval. Hány napi szolgálatott tett légyen pedigh minden gazda, a' második és