Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
Maros 1768. április 20. Alább írattak praesentibus recognoscállyuk, hogy mi die et anno infranotatis Felséges Aszszonyunk kegyelmes parancsolattyának értelme szerint, a' Tekintetes Nemes Vármegye commissiójábul jöttünk ki ezen Nemes Weszprém Vármegyében helyheztetett Maros nevezetű és méltóságos gróffi Szécsenyi házhoz tartozandó helységben, holott is nemzetes és vitézlő Mersics György, ezen jószágbéli dsztartó uramnak jelenlétében élőnkben bírván a' föntírtt helységbéli jobbágyoknak alább megnevezett elöljáróit, a' kik is hitek letétele után Felséges Aszszonyunk által kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra kérdésünk után ekképpen tettek feleletet tudniillik. Ad 1-um. Urbariumjok sem nincsen, sem eleitűi fogva nem is volt. Ad 2-um. Nem írott contractus, hanem bevett szokás mellett, a' mellynek már lehet circiter 40 esztendeje, igenis tettek és ez mái napig is tesznek az uraság számára szolgálatot, ezelőtt 40 esztendőkkel pedig néhai Bogyai László és Zichy Ádám uraimék idejében, sőtt még Luka Benedek idejében is, hasonlóképpen szolgálatot tettek az uraságnak, de az kevesebbül, mintsem a' mostani szolgálattyok, állott, ez mostani szolgálottyoknak módgya és rendi pedig, a' mint föllyebb már felelének, kezdődött ezelőtt 40 esztendőkkel. Ad 3-um. Ezen mostani szolgálattyoknak és adózásoknak rendi 's módgya állott és áll szántás, vetés, kaszállás és egyéb marhás szolgálatnak 's pénzbéli adózásoknak mivoltábul és végbenvitelébűl, a' mellyek a' mostani méltóságos úrnak hajdani eleivel ugyan ezelőtt mintegy 40 esztendőkkel lett és tett megegyezésbűi vették kezdeteket, de írott contractusban nem mentek, hanem csak bevett szokásbul. Ad 4-um. Haszonvételeket érzik és tapasztallyák abbul, hogy földök termékeny, és szőlőhegyek is magok terrénumán vagyon, fél esztendei korcsomájok ezenkívül és esztendőnként kaszálni szokott tíz szekér szénatermő réttyek az helység közönséges szükségére vagyon nékik. Malmok pedig jóllehet magok határjában nincsen és erdejek, mindazonáltal épületre való fát, úgy esett fábul tűzre valót is az uraság azonkívül, hogy magok határjában bővön nádiások vagyon, circiter két mélföldnyire lévő Gyugyi pusztájárul képesint valamint eddig, úgy most is szokott nékik adni, malmokat pedig közel a' szomszéd földesuraknak határjaikban találnak. Az pascuado dolgában jóllehet szűkössek, mindazonáltal rideg marhájokon kívül más egyéb barmaiknak legelő mezőt a' szomszéd földesuraságoktul nem szoktak béllelni. Ad 5-um. Esztendőnként eőszi, tavaszi, mohar, kukoricza és kenderföldeit ide értvén, minden egészheles gazda vethet el háza után való földekben 46V2 posonyi mérőt. Az rendes kiszabott réttyén ugyan esztendőnként kaszálhat ugyan egy szekér szénára való füvet, a' bozótban ismét, midőn a' víznek ki nem áradása engedi, hasonlóképpen egyannyit, az félheles gazdákat pedig mind az vetés, mind a' kaszállás állapottyában felényire értvén. A' réttyeken pedig sarjút nem lehet kaszálni.
