Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)

A községek feleletei

a Tekintetes Nemes Vármegye commissiójábul jöttünk ki ezen Tekintetes Ne­mes Veszprém Vármegyében helyheztetett Magyar Polány nevezetű helység­ben, holott is a' zirczi tisztelendő uraság fiscalissának, nemzetes és vitézlő Kol­már János úrnak jelenlétében élőnkben bírván magyar-polányi helységnek s job­bágyoknak elöljáróit, nevezett szerint Szűcs János bírót, Papp György, Németh Ferencz esküiteket és Korbél Miklós, Bernard János lakosokat, s azokat meges­küttetvén, elsőben is Fölséges Aszonyunk által kegyeimessen kiadott kilencz punctumokra megkérdezvén s examinálván, hitek szerint ekképpen tettek fele­letet tudniillik. Ad l-m. Nincs, s nem is volt. Ad 2-dum. Vagyon ugyanezen helységnek az A és B bötűk alatt iderekesz­tett kétrendbeli contractusok, de a' mostani lakosok nem azon contractusok mellett teszik a' szolgálattyokat, hanem a' bevett szokás szerint, azon szokás pe­nig ezen lakosoknak emlékezetire mindenkor tartatott, s a' szerint tették szolgá­lattyokat. Ad 3-ium. Az eddig való szokás szerint minden egészheles gazda esztendő által arendául 3 forintot, tíz tojást, egy kappant és két csibét, négy szekéren föllyül minden jó szekér szénátul 15 dénárt, úgy nemkülönben az ház után való kerteken kívül való gyümölcsöskertektűi ki többet, ki kevesebbet azon ker­tekhez képest, ezeken kívül vaj helett minden fejőstehéntűi egy márjást fizettek az uraságnak, ezen szokás pedig mikor kezdődött, ők nem emlékeznek. Ad 4-tum. 16 posonyi gabonában az uraság engedelmébűl két malmot, egyi­két ezen határban, a' másikat a' szomszéd borsathi pusztában bír ezen helység, mégis fél esztendőbéli korcsmát ingyen és mintegy tíz szekérre való rétet az helység számára bír. Tűzre való és épületnek szükséges fája az határban elegen­dő vagyon a lakosoknak. Legelő mezejek is és marhájokhoz képest elegendő kaszálójok vagyon, fogyatkozási pedig ezen helységnek ezek: szőlőhegyek nin­csen, és szántóföldeik soványok. Ad 5-tum. Kinek-kinek a' földgye s réttye egyaránt osztva nem lévén, arrul vallást nem tehetnek, hanem az végbenviendő conscriptióbul ki fog tettzeni. Némely rétekben pedig sarjút is lehet kaszálni. Ad 6-tum. Itt a' szolgálatnak bizonyos száma nem lévén, a' lakosok hol töb­bet, hol kevesebbet, és a' mint az uraság szüksége hozta magával, hol két, hol négy marhával szolgáltak, és így bizonyos száma nem lévén a' robotnak, sem menés, sem jövés bé nem számláltathatott. Ad 7-mum. Kilenczedet eddig nem adtak, hanem tizedet az házok után való kerteken kívül mindenféle mezei termésbűi, úgyszintén bárányokbul, méhekbűl és s.v. sörtésekbűl adtak, nem is tudgyák, hogy ezen Nemes Vármegyében más uraságoknál a' kilenczedvétel szokásban volna. Esztendő által ajándékul egy őzet vagy az helett egy borjút adtak az uraságnak. Ad 8-vum. Nincsenek. Ad 9-num. A lakosok ugyan úgy tartyák, hogy ők szabadmenetelűek, de az elejék is némellyeknek itt meghalálozván, az uraságh őket minek tartya, nem tudgyák.

Next

/
Thumbnails
Contents