Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra 1768-1782 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 19. (Veszprém, 2007)
A községek feleletei
öregh Varjú Jánost törvénybírót, Varjú Mihályt helységh bíráját, Kovács Györgyöt, Szabó Györgyöt, Gáspár Miklóst és Gáspár Ádám esküt embereket, megeskütetvén, elsőben is Fölséghes Aszonyunk által kegyeimessen kiadót kilentz punctumokra megkérdezvén s examinálván, hitek szerént e' képpen tettek feleletet tudniillik. 1- mo. Nincs urbárium. 2- do. Mivel contractusok nincsen, hanem régi szokásbul robotoltak mindaddig, mégh in anno 1767 azon szokástul más helységekre való nézve ell nem állottak. 3- 0. Egészheles polgár marhával egy héten két napot, gyalogul pedigh három napot szolgáltak, az főllebb kitet 1767-dik esztendőtűi fogva pedigh egészhelyes egy napot egy hétben marhával, gyalogul pedig két napot szolgált, ahoz képest az félheles is felényére tette szolgálatyát. 4- to. Az méltósághos urasághtól tűzre való fájok, úgy épületre való is minden füzetes nélkül elégséges adattadk. Marhalegelőjökrűl sem panaszolkodhatnak. Ugyan az méltósághos urasághnak engedelmébűl határgyokban lévő malomnak jövedelmébűl két részt vesznek, azonkívül az korcsomat Szent Mihál naptul fogva karácsonyigh bírják. Pápához mivel közel vannak, a' kinek tehetsége engedi, bor alá forban, szántani is ellmehet. Ezeket pedig panaszképpen jelenük, hogy a' podári földekre dűlő fölgyeikben az mérőszám belemegy ugyan, de homokos lévén, igen kevés hasznát veszik. Dáka felül való telektyeket is gyakran az víz ellölvén, termékedenségit s fárodcságoknak ippen csekély hasznát tapasztalyák. Az Bitvátul levő fölgyeik is haszontalanok, merő homokbul állók, némely esztendőben a' mit belevetnek, sem vehetik ki belőle. 5- 0. Az polgárok szántóföldeket és réteket sem hold, sem mérőszám szerént egyeránt nem bírnak, hanem ki többet, ki kevessebbet bír, némely egészhelesnek 34 hold és 69 mérő alá való fölgye vagyon, némelynek pedig 30 mérő alá való fölgye sincsen. Szároz esztendőben egynihány gazda fél szekérre való sargyút is kaszálhat. ó-ó. Az egészhelyessek négy marhával viszik vigben szolgálatyokat, az félheles pedig felényére, kivévén az szőlőművelést, más egyébféle munkákra fordítatnak robottyaik, leginkáb szántásra, vetésre, kaszálásra és bétakarulásra. Oda való menetelek és viszajövetelek is a' robotban bevétetődnek. 7- m. Kilenczedet eddig semiféle termésbűi nem adtak. Az kilenczed adása más uraságoknál ezen Nemes Vármegyében szokásban vagyon-e, nem tudgyák. Ennek előtte való esztendőkben ajándékul két őzet, megváltván hat forintal, adtak, de ezen kötelességek 1764-dik esztendőtűi megszűnt, hanem titulo census et culinariorum 5 forintot és 20 pénzt minden egészheles gazda ad, félheles felényére füzet. 8- vo. Ezen helységben az eő tudományok szerént nincsen puszta hely, nem is emlékeznek, hogy lettek volna. 9- 0. Kivévén Kovács Andrást, Varga Jánost, Lakos Mártont, Molnár Györgyöt és Polczinger Jánost, az több jobágyok mind örökössek.
