Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)

Mezővárosok - Az - 5. Veszprém vármegye küldöttének kérvénye az adóterhek mérséklésére

[5. VESZPRÉM VÁRMEGYE KÜLDÖTTÉNEK KÉRVÉNYE AZ ADÓTERHEK MÉRSÉKLÉSÉRE] 1720. november 25- előtt [A keltezetlen irat dátuma abból állapítható meg, hogy ráírták, a Pozsonyban tartott ülésen 1720. november 25-én olvasták fel.] Veszprém vármegye küldötte kéri a nádort, hogy a nádori portaszámok új kiigazításánál vegyék tekintetbe a megye kedvezőtlen helyzetét. Arra hivatkozik, hogy a legutóbbi összeírásokból kiderül, hogy a nádori portaszámok alapján kirótt adó a megyét milyen siralmas állapotba juttatta. Sérelmezi, hogy bár királyi rendelettel néhány helységet Fejér megyéhez csatoltak, Veszprém megye adóterheit nem csökkentették, sőt a nádori portaszámok legutóbbi helyesbítésekor a megye küldöttjének távollétében még növelték is a megye portaszámait. Súlyosbítja a megye helyzetét, hogy évek óta minden térítés és adókedvezmény nélkül a veszprémi vár számára ingyenmunkát végeznek, sok öl tűzifát szállítanak, gyertyát és ágyneműt adnak, vizet hordanak, javítják az élelmiszerraktárt és a katonák házait. További terhet jelentenek a katonai beszállásolások és szállítások, amelyek a megyét központi fekvésénél fogva akkor is érintik, ha azok Vas, Győr, Zala, Somogy vagy Tolna megyékbe irányulnak. A terhek és a kedvezőtlen piaclehetőségek miatt nemcsak a szabadosok, hanem a jobbágyok is titokban tömegesen a kevésbé terhelt megyékbe települnek át. Ez azért is hátrányos, mert a sűrű erdőkkel körülvett termőföldeket, ha négy évig műveletlenek maradnak, cserjés és bozót növi be. A megye végül arra kényszerült, hogy mindenkitől, akinek vagyona eléri a 30 forintot, 10 forintot, a nincstelenektől pedig személyenként 1 tallért szedjen be a kivetett adó megfizetésére. A megyei küldött mindezek méltányos beszámítását kéri az új portaszámok megállapításánál.