Veszprém vármegye 1696., 1715. és 1720. évi összeírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 17. (Veszprém, 2002)
Bevezető
írni. A kuriális nemesi falvak nem nemes lakói sem tartoztak ezen összeírás hatálya alá, mégis olvashatjuk neveiket a kimutatásokban. A Szepes vármegyéből kiküldött összeírok a kiadott kérdőpontok alapján a következőket jegyezték fel táblázatos formában: 1. Ajobbágyok, zsellérek, taksás nem nemesek, szabadosok és más ilyenek kereszt- és családneve, akár helybeliek, akár más helységből valók. Veszprém vármegyében a mezővárosokban a városlakók (pppidaní) kifejezést is használják. 2. A paraszti falvakban a jobbágy- és a zsellértelkek nagysága (egész, fél-, negyed-, nyolcadtelek). Helyenként a zsellértelkeket külön rovatban jelölték. Több mezőváros esetében a házak száma, illetve nagysága szerepel itt. Palotán és Veszprémben a hazátlan zselléreknek külön rovatot vezettek. 3. A szántóföldek terjedelme pozsonyi köbölben. Külön alrovatban adták meg a tavaszi és az őszi vetésre eső terület, illetve a telekhez csatolt irtványíölá nagyságát. (Helyenként a tavaszi és az őszi vetésre kifejezés helyett házhoz tartozó vagy telekhez tartozó jelzőt kapnak a földek.) Vásárhely, Felsőiszkáz, Kisszőlős és Csősz esetében egy harmadik alrovatban hozták a vásárolt földek nagyságát is. 4. A rétek területe kaszásban. 5. A szőlők területe kapásban. A helység szöveges leírása tartalmazza a föld művelésének módját (egy-, két- vagy háromnyomásos), a szántó termékenységének minősítését, a határ fekvését, a rét és a rajta termő széna minőségét és mennyiségét. Összeírták, hogy a legelő elegendő-e, szoktak-e még bérelni hozzá, tartozik-e közösen használt puszta a községhez, szőlőhegyükön milyen és mennyi bor terem. Lejegyezték a különböző haszonvételeket: az erdőben van-e lehetőség faizásra, makkoltatásra, milyen malmot birtokol a község, terményeiket piacra tudják-e vinni, van-e kocsmáltatási joguk. A jövedelmek kimutatása és számszerűsítése minden területre kiterjedt: mennyiért adható el a bor, mennyit jövedelmez a malom, mekkora bevétel származik a borkimérésből, a mezővárosokban élő kereskedőknek mekkora a vagyona, forgalma, milyenek a kézműves céhek jövedelmi viszonyai. Az iparos munkából élő városlakók neve mellé külön bejegyzésre került a foglalkozásuk. Tagolás nélkül szerepel egymás után 112 településnek a fent leírt módon elkészített felmérése. A helységek sorát megvizsgálva azonban könnyen felismerhető, hogy a három járás a következő sorrendben került összeírásra: Felső járás, Alsó járás és Középső járás. A járásokon belül vegyesen találhatók a mezővárosok, a jobbágyfalvak és a kuriális nemesi községek. Mellékletként egy településenkénti kivonatos összesítés zárja a kimutatást. A kiadás alapjául szolgáló forrás a Magyar Országos Levéltárban, a Regnikoláris levéltárban, az Archívum regni anyagában, az országos összeírások sorozatában (MOLN-78) található a Ladula HH No. 10. régi jelzet alatt. 18 Vármegyei példányát a Veszprém Megyei Levéltár Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai között őrzi (VemLIV l/h). Országos Levéltár. Regnicolaris levéltár. Készítette: Botüó Béla. Budapest, 1953- (Levéltári alapleltárak 1/6.) 122.1.
