Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A lakosság lélekszáma az 1770-es években elérte a 300 főt, azt követően viszont lassan növekedett; a házak száma valamelyest csökkent a XIX. század első felében. A reformátusok alkották a lakosság többségét; a katolikusok már a XIX. században elérték az egyharmados arányt; számuk növekedésével azonban - mint látni fogjuk - nem járt együtt politikai súlyuk növekedése. A község politikai életét a XVIII. század elején éppúgy a református gazdaréteg uralta, mint a XIX. században. A felekezeti képet színesítette a zsidóság megjelenése: a XVIII. század második felében a szomszéd falvak zsidósága már bérlőként élt Lovason; a XIX. században azonban a zsidó családokat már az állandó lakosok közt is megtaláljuk. Az első megbízható XVIII. századi lélekösszeírást a veszprémi püspökség végeztette el 1754-ben. A következő táblázatban az összeírás adatait foglaljuk össze a családok betűrendjében, (r. k. = római katolikus, a jelöletlen = református)

6 10. sz. táblázat Lovas lakosságának összeírása a felekezeti hovatartozás megjelölésével (1754) Ház szám Családfő Feleség Gyermekek Velük él Össz. 1. Bálás József r. k. 40 Földes Éva r. k. 36 Marianna 11 Zsuzsanna 7 Julianna 2 5 2. Balogh János 37 Pali Eva 26 Imre 8 János 6 Éva 3 Zsuzsanna 1 6 3. Balogh János 60 Kovács Judit 58 András 20 3 4. Bimbó Marianna özvegy 40 Bojás Éva özv. 50 Bognár Anna özv. 36 3 5. Bocsor Ferenc 29 Pál Anna 24 Ferenc 11 (?) János 2 4 6. Bolla Mihály 28 Kötél Anna 22 Mihály 1 3 7. Decsi János 38 Zsoldos Judit 30 János 7 Zsuzsanna 2 4 8. Decsi Mihály 39 Dénes Katalin 29 Zsuzsanna 4 Judit 1 4 9. Dénes Ferenc 49 Fazokas Judit 38 Anna 19 Miklós 14 Ferenc 10 József 7 János 4 7 6 VÉL Conscriptio animarum. Lovas, 1754.