Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

IV. FEGYVEREK ÁRNYÉKÁBAN 1. A TERJESZKEDŐ FÉLHOLD A mohácsi csatavesztés után Habsburg kézre kerülő Magyarországon a török előrenyomulása fokozatosan ment végbe. Buda 1541-ben történt elfoglalása után három részre szakadt az ország, melynek északi része a Habsburg, középső része és Erdély a török birodalom fennhatósága alá került. A Balatontól északra eső területeket a törökök az 1540-es években kezdték birtokba venni. Fehérváron a város eleste (1543) után szandzsákot szerveztek, melyet a budai kerüleüiez (vilajeüiez) osztottak be. A Balaton-felvidék, s Veszprém megye sorsát Veszprém 1552-ben történt elfoglalása döntötte el. Miután Ali pasa budai beglerbég a várost elfoglalta, Veszprém székhellyel szandzsákot szervezett, melyet később a székesfehérvári szandzsákba olvasztott be. 1566-ig, Veszprém visszafoglalásáig a megye nagy része török katonai igazgatás alá került. 1566 után a fehérvári török helyőrség adóztatta a vidéket, amely egyszerre fizetett adót magyar és török részre. A viszonylag békés életet időszakonként katonai hadjáratok zavarták meg. 1593. október 6-án elesett Veszprém, majd 1594-ben Győr és Pápa. Győrt és Pápát 1597-ben, Veszprémet és Tihanyt csak 1598 tavaszán foglalták vissza a császári csapatok. 1620-ban Beuden Gábor hadjárata zavarta meg a vidék életét. Ezt követően az 1660-as évekig viszonylag nyugodt körülmények között élhetett Lovas község népe. Az idegen hatalom megjelenése a régióban megváltoztatta a környék politikai, gazdasági és vallási viszonyait is. Veszprém 1552. évi ostromakor Sümegre menekült a veszprémi püspök és a káptalan is. A káptalan birtokait a Magyar Királyi Udvari Kamara vette kezelésbe, s évi 200 forintért Takaró Mihály tihanyi kapitánynak adta bérbe. Az alábbi birtokok kerültek a tihanyi vár fenntartására: Ábrahám, Alsóörs, Aszófő, Ecsér, Kispécsely, Kisfalud, Nagypécsely, Örvényes, Szőllős, Vászoly.

93 A káptalan hoszszú időre elvesztette befolyását birtokaira, melyek a környező várak fenntartását szolgálták. 1615-ben Lovas - Alsóörssel, Felsőörssel, Füreddel, Csopakkal. Kádártával, Kilitivel, Kisfaluddal, Pécsellyel, Szőllőssel, Vászollyal együtt - a veszprémi vár ellátását biztosította.

94 A káptalan visszaállítását II. Ferdinánd 1629-ben rendelte el, megparancsolva a veszprémi várkapitánynak, hogy ismerje el a püspök és a káptalan földesúri fennhatóságát. A káptalant ünnepélyesen 1630. január 5-én helyezték vissza veszprémi birtokába. PRTX. 1908. 77., 155-156. LUKCSICS József: Veszprém város újkori története (1552-1912). In: HORNIG 1912. 43.