Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

középiskolában végezte. 1973 ban a Kertészeti Egyetem táj- és kertépítészeti szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt 1993-ban szakmérnöki képesítést kapott. 1973-1974-ben a Veszprém Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, 1974-1996 között a budapesti LAKÓTERV vállalatnál dolgozott 1996 óta a Land Táj- és Környezettervezési Műterem munkatársa. Férjével, két fiával Budapesten él, de szülei és testvérei révén szorosan kötődik szülőfalujához.

53 A Savanyúkút parkrendezési tervét 1999-ben díjmentesen készítette el a falu részére. VARJAS Géza: Régi nemesi családból származott. Lovason születeti 1880-ban. Az elemi iskolát helyben végezte. 1914-1916 között frontszolgálatot teljesített. Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottságának már 1914-től választott tagja volt. 1929ben is újraválasztották. Községi elöljáróként, a Balatoni Szövetség, a Balatoni Társaság tagjaként, a Halászati Társulat választmányi tagjaként élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Mintagazdaként a Zala Vármegyei Mezőgazdasági Egyesület kiállításain 1929-ig 7 aranyérmet és díszoklevelet nyert. 1945 után kulákká nyilvánították és üldözték. A verések során kapott belső sérüléseibe halt bele.

54 VARIAS Géza dr. fizikus, 1941. augusztus 25-én született Budapesten, a Vas utcai kórházban. 12 éves koráig Lovason élt szüleivel és László öccsével. A kuláküldözések miatt a család 1953-ban Szabadi-Sóstóra költözött. Bejárókont Siófokon végezte az általános iskolát, s kezdte el a gimnáziumot. Innen Polgárdi Ipartelepekre, majd 1956-ban Székesfehérvárra költöztek. A székesfehérvári József Attila Gimnáziumban 1959-ben érettségizett, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakán folytatta tanulmányait. 1965 szerzett diplomát. 1973ban az ELTE Atomfizika szakán doktorált neutron detektorok témakörből. 1969-től az Országos Onkológiai intézet tudományos munkatársaként rákos betegek gyógyításával és sugárterápiás fizikai kutatásokkal foglalkozik. Munkacsoportjának köszönhetően kb. 50 %-kal nőtt a rákos betegek 5 éves túlélési aránya. A sugárterápiás fizika terén végzett kutatási eredményeivel 1982-ben elnyerte az MTA fizikai tudományok kandidátusa címet. Számos cikket, tanulmányt publikált, több tudományos társaság tagja, tisztségviselője. Irányításával fiatal kutatók sora indulhatott el a tudományos pályán. VERTES László ősrégész, Budapesten született 1914. november 3-án, ugyanitt hunyt el 1968. augusztus 20-án. Ősrégészként a magyarországi paleolitikum kultúrájával foglalkozott, nevéhez fűződik a vértesszőlősi őstelep feltárása, a lovasi festékbánya leleteinek feldolgozása és ismertetése, valamint a Sümeg-mogyorősdombi őskori ásatások vezetése. Műve: Kavicsősvény. A vértesszőlősi előember regénye. Bp., 1969.

56 Torma Sarolta személyes adatszolgáltatása. írásos önéletrajza (Bp., 2001) alapján. 5-1 BÉKÁSSY Jenő (sajtó a. r.): Zala Vármegye leitámadása Trianon után. Bp., 1930. 307. x Dr. Varjas Géza önéletrajza (Bp., 2001) alapján. Ezúton köszönjük segítségét. 50 Akadémiai kislexikon. Bp., 1990. II. 883.