Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

pen). IX-X. századi edénytöredékek - mint már említettük - a Királykút melletti dombon is előkerültek. (9. lelőhely)

46 A középkori falu azonban nem itt, hanem a mai római katolikus templom körül épült ki. A híveket a templom mellé temették. Amikor 1965-ben a vízvezeték ásását végezték, a templom körül több, melléklet nélküli csontvázat találtak. Egy templomból származó, vörös homokkőből faragott ajtó-keretdarabot az egyik közeli házba falazva találták meg.

47 A Szent Szűz tiszteletére emelt kőtemplomot - az 1987-ben végzett falkutatás, az 1988-ban kezdett ásatás, majd műemléki feltárás és művészettörténeti vizsgálatok szerint - eredetileg a XIII. században építették. A kis templom egyike azoknak a keletéit tájolású román kori templomoknak, amelyek a Balaton-felvidéken romosán vagy átalakítva Balatonfűzfőtől (Máma falutól) Csopakon át Dörgicséig, s a Badacsonytomaj felé vezető út mentén több helyütt fennmaradtak. A tudományos kutatás megállapította, hogy a templom boltozott szentélye, valamint a Xvajó falai a XIII. század második felében terméskőből épültek. ,,A szentély keleti tengelyében keskeny, felül felköríves záródású ablak volt. A 20. századi sekrestyeajtó felelt előkerült a déli szentélyablak felső, íves záródása is. A hajó déli oldalán három nagyobb méretű, nyugati szélen egy kisebb, íves záródású, románkori ablak volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a templomban már építése idején is lehetett nyugati karzat, lenyomat hiányában azt feltételezzük, hogy fából készült. Az eredeti bejárat a déli oldalon került elő. A kapu pontos méreteit és formáját azonban ma már nem leheteti rekonstruálni, mivel a későbbi átépítések a részleteket elpusztították. Az északi oldalon a templomkarzat mentén alaptálakat találtak, ezek egy lebontott kápolnára utaltak. Később, a belső vakolatleverés során az északi hajófalon ép állapotú, elszedett kőkeretes, csúcsíves ajtót találtunk, amely bizonyította a 14. századi északi kápolna létezését. A templombelsőben a középkorban falképek voltak, csekély maradványuk előkerült a szentélyben és a hajó keleti falfelületein."

48 A román kori templom mai formáját alapjában véve a XVIII. századi barokk átépítés és az 191 l-es újjáépítés során nyerte. A falu kialakulása, határának megszilárdulása - miként a kereszténység elterjedése is - hosszabb folyamat eredménye voll. Az egyik közkedvelt elképzelés szerint a középkori magyar falu a nomád típusú téli és nyári szállás „összeolvadásából" született meg. A földművelés a folyók melletti téli szállások közelében folyt, míg a legeltetést a távolabbi nyári szállások biztosították. A népsűrűség növekedésével, a legelők fogytával a két szállás egyre közelebb került egymáshoz, míg végül a legelő a falu határába szorult vissza. A korai oklvelekből megállapítható, hogy a falvak (villae) területét a XI. században már az Alföldön, a Dunántúlon és a Felső-Tisza vidékén is „árkokkal" és 40 ERI István (szerk.) Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Bp., 1969. 125. 47 ERI István (szerk.): Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Bp., 1969. 124. 48 SCHÖNERNÉ PUSZTAI Ilona: A lovasi római katolikus templom helyreállítása. = Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Bp., 1994. 367. A dőlt betűs kiemelések tőlem származnak - H. J.