Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A község jelképei használatának szabályozása A község címerének és zászlajának hivatalos, azonosító és díszítő szerepű használatát a jogszabályoknak megfelelően kell szabályozni. Fontosabb tételek: az államijelképek elsőbbségének biztosítása, a községi jelképek jogos használatának megengedése, illeték fejében való engedélyezése, bizonyos esetekben bejelentési kötelezettség elrendelése, valamint a visszaélések tiltása, illetve büntetése, A közösségi jelképnek számító községi címernek termékjelként való alkalmazása különösen megfontolandó. Kívánatos viszont, hogy közoktatási, tudományos és nyereséggel nem járó közművelődési célú használata ne legyen engedélyköteles, amit főleg indokol a tudatosítás érdeke. A részletes szabályozáshoz a hasonló tárgyú megyei rendeletet javasoljuk mintaként. Néhány gyakorlati javaslat A címerpajzs oldalarányainak, görbületének, az egyes ábrázolások alakjának, helyzetének és egymáshoz viszonyított arányainak egyezniük kell a mintával. A gabonaszálak száma pl. mindenképpen három. A kalászbeli gabonaszemek meg a szőlőszemek számához azonban nem kell görcsösen ragaszkodni. A címerben alkalmazott felületborításoknak, "színeknek" (kék, zöld) és a "fémeknek" (ezüst, arany) telteknek, tisztáknak kell lenniük. Egy színnek egyelten árnyalata szerepelhet, és ez a zászlóra is vonatkozik. A "fémeket" gyakorlati célszerűségből, pl. színes nyomtatásban vagy a zászló kelméjén helyettesíteni lehet, így az ezüst a fehérrel, az arany a sárgával azonos. Egyszínű ábrázolásban a borítások szabatos címertani jelölése követendő. Eszerint: kék = vízszintes vonalkázás, zöld = dőlt vonalkázás (irányára mérvadó a hivatalos lapok címoldali fejlécében a hármashalom vonalkázása az ország címerében), arany = pontozott mező, ezüst - üres mező. Az árnyalatos kivitel azért szabálytalan, mert címertanilag mint "ismeretlent" mutatja a címer színeit. A zászló oldalainak aránya: 3 : 2. Az ezüst csík szélessége a zászló szélességének körülbelül hetedrészével azonos. A pajzsot vágó csík ennél keskenyebb arányú, a pajzsszélen körbefutó szegélynél viszont szélesebb. A címer helyzete a zászlón is rögzítve van, hossztengelye a zászló rúdjával mindig párhuzamos, tehát dőlt helyzetben is. A zászlót tulajdonképpen nem illik függőlegesen lelógatni, és ilyen helyzetben a címert rajta a zászló hosszában elfordítani egyenesen tilos. Rossz tehát az a gyakorlat, amely a kampóra akasztható asztali zászlócskák képében széltében elterjedt. A tárgyalóasztalon, a vendéglői asztalon, a hivatalos helyiségben és az épületeken alkalmazott zászlóknak voltaképpen a mintaként készíttetett zászló arányosan nagyított vagy kicsinyített másának kellene lennie. Végül megjegyezzük, hogy a község címerével együtt a község nevét (különösen a zászlón!) feltüntetni hibás és történelmietlen megoldás volna. Egyetlen lehetséges kivétel a község címeres díszpecsétje, de ott a felirat valójában nem a címer kiegészítőjének, hanem a pecsét szerves részének számít.