Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Veszprém, 1998. március 12. Somfai Balázs levéltáros javaslatai Lovas községi jelképeinek megalkotásához A község eredeti címere és a címer magyarázata Lovas községi tárgyú iratokról (pl. a Veszprémi Székeskép talán Levéltára, Magánlevéltár Lad. 46, Lovas-28 és Lovas 86 jelzetű iratok 1791-ből, illetve 1830-ból) ismeretes e hajdan Zala vármegyei jobbágyfalu XVIII-XIX. századi használatú viaszpecsétje, melyben a község címere láüiató. A pecsét belkörében - magától értetődően a színek jelzése nélkül és a címerpajzsot mellőzve - a következő alakzatok mutatkoznak: három kalászszál és velük mintegy közös tőből kinövő, néhány kacsot hajtó szőlőfürt, alattuk hegyével fölfelé, baltarészével előre néző szőlőmetszőkés, mögötte hegyükkel fölfelé, élükkel hátrafelé mutató csoroszlya és ekevas. A beikor hossztengelyében álló csoroszlya hegye túlnyúlik a kétoldalt látható másik két tárgyon. Körirat: LOVASI FALV PECSITI („Lovasi falu pecsíti", azaz pecsétje). A címertannak talán legérdekesebb, de gyakran legtalányosabb része a címerek jelentésének megfejtése, pontos magyarázata. így nyilatkozik könyveiben a címertan elsőszámú hazai szakértője, Bertényi Iván egyetemi tanár is (Kis magyar címertan. Bp., 1983. 52. oldal; Új magyar címertan. Bp., 1993. 47^18. oldal). Lovas régi címere - a magyar községi címerek többségéhez hasonlóan - szerencsére nem kínál homályos rébuszokat, mivel a paraszti munka terméseinek és eszközeinek közvetlen ábrázolásaival él. A kalász (talán rozskalász) és az eke, illetve a fürt és a szőlőmetszőkés egyértelmű utalás a szántóföldi gabonatermesztés és a szőlőművelés itteni jelentőségére, a paraszti munka életfenntartó szerepére és a korabeli értékítéletre. Közkeletű, hogy a kenyér szimbóluma milyen mondanivalót rejt magában, amint ismeretes az is, hogy a bor a múltban sokkal többet jelentett a kedélyfokozó italnál. A kenyér és a bor fogalompár bibliai párhuzamokat sejtet, ebben a hajdani földesuraságnak, a veszprémi káptalannak is lehetett szerepe, A címer alakzatainak elhelyezése formailag szintén gondos szerkesztést mutat. A címer megújításának elvei A címertan évszázados elvei szerint egy címer annál jobb, minél régibb és minél egyszerűbb. Lovas község esetében is áll ez a tétel, vagyis a községi címer megújításakor bátran lehet támaszkodni a régi címerre. Ugyanakkor a címer úgy tölti be alapvető azonosító szerepét, ha nyilvánvalóan különbözik a hozzá mégis hasonlóktól. Lovas község régi címere ebből a szempontból is jó, hiszen az ismeretlen címerszerkesztő mesterien oldotta meg a jelképek pajzsra vitelét, noha gyakran használatos elemeket alkalmazott. A korunkbeli címerfelújításoknak egyik szokásos, de szakmailag aggályos módja, hog}' a modern világból, a mai életből vett jelképekkel, még inkább: látványelemekkel próbálják egyéníteni és aktualizálni őket. Rendben is lenne, ha ez a fajta megújítás is a heraldika szabályai szerint történne.