Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

XI. LOVAS A RENDSZERVÁLTÁS ÉVEIBEN (1990-2000) 1. ÁTTEKINTÉS A szovjet birodalom összeomlása következtében az 1980-as évek végén megteremtődtek a független, polgári demokratikus Magyarország újjáépítésének feltételei. A szovjet megszállás 1991-ben történt megszűnése után külpolitikailag is kedvező légkörben megkezdődött az új állami-társadalmi berendezkedés kiépítése, a polgári tulajdonviszonyok kialakítása. A szocializmusból örökölt intézményrendszer nagy része megszűnt vagy átalakult. A gyökeres átalakulás a gazdaság és társadalom egészét áüiatotta, s megváltoztatta a falvak életét is. A falvak nagy része visszanyerte önállóságát, új önkormányzatot választott, amely szabadon döntött az adott település életéről. A többpárti politikai rendszer a falvakban is kiépítette a maga szervezeteit, megteremtette szavazóbázisát. Az egyházak is felszabadultak az állampárt politikai gyámkodása és ellenőrzése alól; a vagyoni kárpótlás, az állami támogatás lehetővé tette a vallási közösségek újjászerveződését. Lovas község fejlettségi szintjét az előző korszakból örökölt adottságok határozták meg a rendszerváltás után. A falu 1990-ben kis (594 hektárnyi) területen. 146 lakóházban elő 342 lakossal kezdte meg önálló életét.

242 A község - népességszámát tekintve - Veszprém megye 500 lakos alatti kistelepülései közé tartozott. A kisközségek a megye településállományának mintegy felét tették ki. 243 A területi statisztika szokásos mutatóit alapul véve Lovas ekkor a gyenge infrastrukturális helyzetű községek között foglalt helyet, hiszen közvetlenül csak az autóbusz-hálózatba kapcsolódott. Helyben posta, nyilvános távbeszélő állomás volt, rendelkezett közüzemi víz- és csatornahálózattal, de hiányzott számos pozíciót javító intézmény és objektum: az iskola, mentőállomás, piac, kemping, benzinkút, gyógyszertár, mozi, idősek klubja.

244 A helyi politikai életben az 1989-ben megalakult Független Kisgazdapártnak volt meghatározó szerepe. A párt helyi szervezetének hivatalosan 1990-ben 24 tagja volt.

245 Az önálló községi élet megteremtése során a legnagyobb problémát a saját Balaton-part hiánya jelentette, amelyre az idegenforgalmat építeni lehetett volna. Az 1972-ben Alsóörshöz csatolt partszakaszt az 1990-1998 között folytatott bírósági eljárás során sem tudta a község visszaszerezni. A kérdést az önkormányzat 1998 óta peren kívüli egyezséggel kívánja megoldani. 242 A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 1995. Bp., 1995. 92. 243 AGG Zoltán (szerk.): Építőkockák. Adottságok és lehetőségek. Veszprém megye társadalma és gazdasaga az ezredforduló küszöbén. Veszprém, 1999. 7. ~

44 Az 1990. évről kiadott Veszprém megyei statisztikai évkönyv településenkénti adatai alapján, 245 A lovasi FKGP irattára. Kimutatás az 1990. évi tagdíjakról.