Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

évre vállalta a kurátori tisztség betöltését. 239 Az ő áldozatkész munkájuk segítette át a nehéz években a református egyházat. 5. AZ ÉLETMÓD VÁLTOZÁSAI A szocializmus évtizedei alatt a község külső képe megváltozott. A régi nádte­tős kőházakat, pincéket lebontották, s helyükre pala- és cseréptetős épületeket húz­tak. A községbe vezető utakat, a község útjait javarészt aszfaltburkolattal látták el. Felújították, korszerűsítettek a villamoshálózatot. Összességében komfortosabb, urbanizáltabb külsővel fogadta a falu a vendégeket az 1980-as években, mint 1960­ban; nem is beszélve az 50-es évekről, amikor rossz időben sártengerré váltak az utak. Az 1990-es állapotot alapul véve fogalmat nyerhetünk a lakásépítés dinamikájá­58. sz. táblázat A lovasi lakások építési ideje Építés ideje Lakások száma aránya (%) 1899 előtt 31 21,23 1900-1919 10 6,85 1920-1945 6 4,11 1945-1959 11 7,54 1960-1969 24 16.44 1970-1979 27 18,49 1980-1989 37 25,34 Összesen 146 100.00 A táblázat jól mutatja, hogy a község lakásállományának több mint 60 %-át az 1960 utáni három évtizedben építették. A XX. század elejétől az 1950-es évek vé­géig viszonylag kevés lakás épült. A falukép megújulását az 1956 utáni kedvezmé­nyes lakásépítési (OTP) hitelek tették lehetővé. Nemcsak a lakások száma, hanem minősége is megváltozott. Az 1960-as évek­ben a házakat vízvezeték-hálózatra kötötték, a háztartásokat gépesítették, ami a villamoshálózat korszerűsítésével vált lehetővé. 1956 után még mindössze egyetlen „vándor mosógépet" használtak, az 1980-as években már egy-egy lovasi háztartást nehezen lehetett elképzelni mosógép és hűtőszekrény nélkül. Az 1960-as évektől megjelent a televízió, a rádió, a magnetofon, az 1970-es években a gázpalack, az 239 Nemes Miklósné (1928) és Tóth János (1925) adatközlése. 240 1990. évi népszámlálás 21. Veszprém megye adatai. KSH Bp., 1992.433.

Next

/
Thumbnails
Contents