Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Horváth József halála után a veszprémi püspök a lelkészi állást - a súlyos paphiány miatt - már nem töltötte be, hanem a közeli felsőörsi plébánosokat bízta meg az alsóörsi - és 1991-től a paloznaki - plébániához tartozó hívek gondozásával is. A változás objektíve azzal a következménnyel járt, hogy a plébánosok nagy elfoglaltsága miatt nőtt a hívek és lelkészek közötti távolság. Elek Béla 1995-ben Zalaszentlászlóra kapott kinevezést.

236 Azóta Ajtós József paloznaki plébános látja el Alsóörsöt és Lovast is. A református egyházban hasonlóképpen alakultak a viszonyok. Először Pethe Kálmán, majd hosszú időn át Nag)' Lajos lelkipásztor szolgált az alsóörsi-lovasi gyülekezetben. A református lelkészek szolgálati ideje: Peüie Kálmán 1948-1956 Nagy Lajos 1956-1999 Pethe Kálmán a legnehezebb időszakban szolgálta egyházát, amely ingatlanainak államosításával, illetve fő patrónusainak, a módos gazdarétegnek háttérbe szorításával, a kuIák-birtokok elvételével egyszerre került anyagi és erkölcsi válságba. A folyamat tetőpontját a tsz-szervezés után, 1960-ban érte el, amikor a volt nagygazdák utolsó képviselői (a Balogh és a Varjas család) kénytelenek voltak elköltözni a faluból. Baloghék Alsóörsön, Varjasék Fejér megyében próbáltak új életet kezdeni.

237 Nagy Lajos 1925-ben Simontornyán született, Dégen gyermekeskedett. A Pápai Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészi diplomát. Harmadéves teológus korában Füreden volt exmisszióban. 1950-től Kaposszentbenedeken, Nagykanizsán, Fonyódon, Padragon, Somogyjádon, Veszprémben és Füreden szolgált. 1956-ban az alsóörsi-lovasi gyülekezet választotta lelkipásztorának. 1956. október 10-én iktatták hivatalába.

238 Lovasi működésének eredményeit abban látjuk, hogy sikertilt fenntartani az egyház működőképességét; renováltatta a templomot, megőrizte a hitélet folyamatosságát. A lelkész sikereiben a református asszonyoknak nagy szerepe volt, hiszen az 1960-as évek végétől a korábban férfiak által betöltött kurátori tisztséget a nők vették át. A vezető történelmi családok politikai megbélyegzésének, egzisztenciális tönkretételének, sőt elűzésének - s általában az egyházellenes belpolitikának - egyenes következménye lett az asszonykurátori intézmény létrejötte, ami nem tekinthető kizárólag helyi jelenségnek. Az egyház vezetésében időrendben Vass Gáborné született Csete Margit, Dénes Károlyné Csete Irma, Mecséri Sándorné Schofhauser Margit, Nemes Miklósné Szabó Vilma, özv. Németh Józsefné Jantó Márta, Bors Károlyné Németh Mária, Sárdi (Schofhauser) Benőné, Varga Istvánné és ismét Nemes Miklósné játszottak szerepet. Egy-egy asszony egy-két, legfeljebb három 2j6 A Veszprémi Főegyházmegye névtára 1996. Veszprém, 1997. 251. 237 Tislér Gézáné Balogh Helén (1909), Nagyné Balogh Margit (1916), dr. Varjas Géza visszaemlékezése. 238 BORBÁS László-LICTHNECKERT András: Alsóörs egyházai és iskolái a XVIII-XX. században. = LICHTNECKERT András (szerk.): Alsóörs története. Veszprém, 1996. 682.