Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

3. A TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZSÉG FEJLŐDÉSE A szocialista rendszer újjászervezése már 1957 novemberében megkezdődött, de lassan haladt, mert a tömeges ellenállásba ütközött. Tömegdemonstrációk, sztrájkok, s elhúzódó fegyveres ellenállás akadályozta a Kádár-rezsim hatalmának megszilárdulását. A tanácsi igazgatást Lovason is csak 1957 tavaszán tudták kiépíteni. Mezőffy Lajos vb.-titkár február 16-án, Madarász Lajos vb.-elnök március elsejétől tett lépéseket a községi tanácstestületek megszervezésére. A tanácsi önállóság azonban nem tartott soká: a kis községet 1963. január 1-től - Paloznakkal együtt - az alsóörsi közös tanácshoz csatolták. 1969 nyarán újabb közigazgatási területváltozás következelt: Paloznak kivált, helyet július 1-től Felsőörs vette át. Az alsóörsi községi közös tanács 1969-1990 között Alsóörs, Felsőörs és Lovas községeket fogta össze. A társközségekben tanácsi kirendeltséget szerveztek - Lovason továbbra is Madarász Lajos, mint kirendeltségvezető igazgatta a községet.

228 A forradalom fegyveres leverése után a megtorlás és az újjáépítés következett. Az MSZMP néven újjáalakuló kommunista párt a szocialista mezőgazdaság megteremtését, a falvak szocialista átszervezését tűzte ki célul. A lovasi termelőszövetkezet fejlesztésére - a helyi tanácsi és pártvezetés hathatós közreműködésével - két lépcsőben kerüli sor: 1959-ben tömeges beléptetésekkel a tagságot erősítették meg, 1960 őszén pedig területileg bővítették. A hivatalos szervek 1960. szeptember 13-án közgyűlést hívtak össze, amelyen kimondták az alsóörsi. lovasi és paloznaki termelőszövetkezet egyesülését. Az alsóörsi ..Balaton'*, a paloznaki „Balatongyöngye" és a lovasi „Új Élet Tsz" egyesítése után a tsz a Lovasi „Új Élet" Mgtsz nevet vette fel és viselte egészen 1974 végéig. A termelőszövetkezet 1959-ben történt megerősítése jól előkészített kampányszerű akció volt. A fennmaradt iratok, de a visszaemlékezések is megerősítik, hogy 1959 elején nem a sokszor hangoztatott önkéntesség, hanem a külső nyomás volt a meghatározó. A szervezés jól felépítetett forgatókönyv szerint történt. A helyi tanácsi és pártvezetés 1959. január 30-án - az MSZMP KB 1958. decemberi határozatának megfelelően készítette elő az ütemtervet, amely szerint az agitáció folyt. Az operatív terv megállapította, hogy a jelenleg 32 családdal, 46 taggal, 165 kh területen működő tsz megerősítésére két forrás áll rendelkezésre: a gyárban, állami gazdaságban, hivatalokban dolgozó 20 család összesen mintegy 10 kh nagyságú földje, továbbá 27 földműves 5-20 kh közötti gazdasága (összesen 234 kh). A gazdák.bevonásával 64 fővel lehetne a tsz tagságát növelni. A parasztság meggyőzésére a tsz 20 tagjának, a helyi párt 6 tagjának, a 4. sz. Mélyépítő Vállalat „népnevelő FEJES Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, 1982. 89-90.