Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

nát Havasi Istvánnak ítélték. A 243 kh területű erdőt „közbirtokossági alapon" juttatták az igénylőknek, ami azt jelentette, hogy az újbirtokosok erdőbirtokossági társulat formájában képzelték el a gazdálkodást. A balatonfüredi járási főjegyző 1945 augusztus végén azt jelentette Zala Vármegye főispánjának, hogy Lovason 43 újbirtokos kapott birtoklevelet, amely a juttatást igazolta.

150 2. A „DEMOKRATIKUS" ÁTMENET A földbirtokreform végrehajtásával párhuzamosan országosan átszervezték a meglévő mezőgazdasági szövetkezeteket. A régi HANGYA szövetkezeteket Földműves Szövetkezetekké szervezték át és az újonnan létrehozott Magyar Országos Szövetkezeti Központ irányítása alá helyezték. 1948-ban az OSZK-át felszámolták, 1949-ben pedig megalakították a Szövetkezetek Országos Szövetségét (SZÖVOSZ), amely megyei és járási szervei útján ellenőrizte a helyi szövetkezeteket, amelyek csak felvásárlással és kereskedelemmel foglalkoztak. A helyi szövetkezetek a kistermelők áruinak felvásárlását és forgalmazását biztosították. A Lovasi Földműves Szövetkezetet 1949 februárjában hozták létre. Alapító tagjaik a következők voltak: Bácsi Lajos, Nagy István, Obermajer János, Obermajer Jánosné, Pap Gézáné, Simon László, id. Torma János, ifj. Torma János, Varga Kálmán, Varga Kálmánné. (Közülük ma már csak Simon László és Torma János él.) A szövetkezet tagsága Bácsi Lajos elnökletével hamarosan dinamikusan gyarapodott: az év végéig megháromszorozódott. A belépők 10 ft-os üzletrész befizetésével váltak taggá, belépés után nevükre kiállított üzletrészkönyvet kaptak, amelyet hivatalos igazolványként kellett őrizniük. Az FMSZ a volt HANGYA Szövetkezet vagyonát átvéve a bérlőtől, a vegyesboltot és a kocsmát üzemeltette, a vágóhidat pedig raktárként használta. A nádfedeles szolgálati lakásba ifj. Torma János költözött, aki a kezelője lett a két, egymásba nyíló üzletnek. Azonban rövidesen leválasztották egymástól a két helyiséget; ettől kezdve a kocsmát Tonna János, a vegyesboltot pedig felesége vezette egészen nyugdíjazásáig.

161 Az 1945 utáni néhány évben az egyházak helyzete is megváltozott. 1945-ben a veszprémi káptalan mint nagybirtokos megszűnt létezni, a következő években beszüntették az egyházi egyesületek zömét, 1948-ban felszámolták az egyházi iskolákat. Az egyházak politikai háttérbe szorítása mellett kezdetét vette ideológiai befolyásának korlátozása is. ZML Főispáni iratok. 1945. No. 822. A balatonfüredi járási tőjegyzö kimutatása azon földhözjuttatottakról, akik a birtoklevelet megkapták. Balatonfüred, 1945. augusztus 25. 161 BORBÁS László: A lovasi földműves szövetkezet története. Alsóörs, 2001. 2-3. Torma Jánosné 1980ban, férje 1982-ben ment nyugdíjba. A centralizálás miatt a községi FMSZ-eket összevonták: Lovas 1951-től a Felsőörs és Vidéke Földmüvesszövezetkezethez, 1954-től a Vörösberény és Vidéke, 1963-tól a Balatonfüred és Vidéke Földmüvesszövetkezet (1971-től a Balatonfüred és Vidéke ÁFÉSZ) területéhez tartozott. (Az ÁFÉSZ üzletrészeit 1992-ben „vagyonnevesítették".)