Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

péig halászati jog is járt neki, amit a halászok hallal váltottak meg. (...) Anyai nagyapámnak, Stefanovszky Jenőnek szintén jelentős szőlőterületei voltak a Kövestető alján" A nagygazdák nevéhez jelentős vállalkozások kötődnek. Pálffy Gábor, Holczhauser János és Balogh Károly cséplőgépet vásárolt és bércsépléssel is foglalkozott.

25 Holczhauser Ferenc a Kövestetőn 1936-ban kőbányát nyitott.

26 A kifejtett követ saját kocsijával szállította az alsóörsi hajóállomáshoz, ahonnan uszállyal juttatták el a célállomásokra. A vezető családok közül Pálffy Gábor Fordson traktort vásárolt, hogy termelését fokozza.

27 A nagygazdák nemcsak a politikai életben, a gazdálkodásban, hanem az élet más területein, így a lakáskultúra terén is mintát jelentettek. A Balogh, Pálffy, Varjas család az 1930-as években korszerűsítette lakóházát. A fürdőszobát, konyhát vízvezetékkel látták el, amelyhez a tetőtérben elhelyezett víztartályból biztosították a vizet. A kútból a tetőtéri tartályba villanymotoros szivattyúval juttatták el a vizet. Személygépkocsit nem vásároltak, de motorkerékpárt már igen. Az 1940-es évek elején már Holczhauser Jánosnak és Vajda Gábornak is volt motorkerékpárja. Mindketten az orosz fronton haltak hősi halált. Rádiója számos családnak volt: a budapesti rádióadások a helyi közvéleményt is formálták.

28 A kulturális mintákat nemcsak a nagygazdák közvetítették, hanem a Dudapesten fiatalon cselédként szolgáló lányok is, akik néhány évi fővárosi tartózkodásuk alatt megismerkedtek a világvárosi élettel, a pesti polgárság életmódjával, értékvilágával, a nagyvárosi divattal, amely hatott rájuk.

2 A tanulás, a képzés fontosságát a vezető családok korán felismerték. A két világháború között már nem csupán a fiaikat, hanem lányaikat is taníttatták. Az úri középosztályba való bejutás fiúk esetében a gimnáziumi érettségivel vált lehetővé. A kispolgárságba a négy polgári elvégzésével is megválthatta valaki a „belépőt". Míg Balogh Károly (1853-1936) elemi iskolát végzett, Károly fia (megh. 1959) már a 6 elemi mellett szőlészeti tanfolyamon szerzett szakismereteket. Balogh Károly és Papp Irén gyermekei közül Helén (1909) és Margit (1916) négy polgárit végzett, Eszter (1912) a pápai Nőnevelő Intézetben tanítónői oklevelet szerzett, s Nagyszalontán, majd Monoron tanított. Fiúörökös híján az apa Helénre kívánta bízni a gazdaság vezetését, ezért a székesfehérvári mezőgazdasági szakiskolába is beíratta.

30 Pázmándi János preorans tanító a füredi 4 polgári osztály elvégzése után mind a négy lányát a pápai református tanítóképzőbe küldte továbbtanulni. Iskoláztatásukat Dr. Varjas Géza önéletrajza. Budapest, 2001. 1. p. (A szerző birtokában). Ezúton köszönöm segítségét. 25 Tóth János (1925) lovasi lakos visszaemlékezése. 25 Özv. Pintér Gézáné Holczhauser Ida (1941) lovasi lakos visszaemlékezése és családi iratai alapján. 27 Tóth János (1925) lovasi lakos visszaemlékezése. 28 Tóth János (1925) visszaemlékezése. 29 Bácsi Gábor (1941) lovasi visszaemlékezése szerint édesanyja, Kertész Magdolna Pesten cselédeskedett, de szolgált egy csopaki villában is. j0 Tislér Gyuláné Balogh Helén (1909) felsőörsi és Nagy Istvánné Balogh Margit (1916) alsóörsi lakos visszaemlékezése.