Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

VIII. LOVAS A HORTHY-KORBAN (1920-1945) Magyarország az első világháborút lezáró trianoni békediktátum következtében sokkoló helyzetbe került: elvesztette területének kéüiarmadát, lakosságának nagy részét; a magyarság harmadrésze az utódállamokba, kisebbségi sorsba került. A 93 ezer négyzetkilométerre szűkült ország - természetes erőforrások híján - importpótló gazdaságot épített ki, s a politikai rendszer megszilárdulása után belpolitikailag konzervatív modernizációra, külpolitikailag területi revízióra rendezkedett be, melyet főként olasz és német segítséggel kívánt elérni. Lovas a megcsonkított Zala megye balatonfüredi járásában maradt. 1923-ban ugyan mozgalmat indítottak a községek a járás Veszprém megyéhez csatolása érdekében, de az - bár széleskörű támogatottságot élvezett - nem járt eredménnyel. Lovas 1923. május 19-én tartott rendkívüli képviselőtestületi ülésén a mozgalom támogatása mellett foglalt állást.

1 Az ország közigazgatási újjászervezése a községet nem érintette; Alsóörssel együtt változatlanul a felsőörsi körjegyzőséghez osztották be; az 1895-ben megszervezett anyakönyvi kerület központja is Felsőörsön maradt.

2 Az idegenforgalom miatt dinamikusan fejlődő Alsóörs már 1922-ben megpróbált kiválni e körből, s az önálló nagyközségi státuszt elérni, ezt azonban az ellenérdekelt többi község adóterhei növekedésétől tartva - megakadályozta.

3 A kisközséget igazgatási kapcsolatai részint Zala, részint Veszprém megyéhez kötötték. Közigazgatásilag a füredi járási főszolgabíró, s a felsőörsi körjegyzőség ellenőrizte a község működését. Pénzügyigazgatásilag teljesen Zalához kötődött: a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság az adókat a tapolcai királyi adóhivatal balatonfüredi kirendeltsége útján szedette be. A kataszteri felmérési felügyelőség, a királyi tanfelügyelőség szintén Zalaegerszegen székelt. A falu közbiztonságára az alsóörsi csendőrörs ügyelt, a körorvos Balatoivfüreden, a körbába Felsőörsön székelt, a legközelebbi közkórház viszont Veszprémben működött. Ha a lovasi polgár bíróságra ment, a balatonfüredi járásbíróságot kellett felkeresnie, a fellebviteli fórum viszont már a veszprémi törvényszék volt. A legtöbb hivatalt jól meg lehetett közelíteni, hiszen Veszprém 11, Balatonfüred 8 km-re feküdt. A legtávolabb a megyeszékhely, Zalaegerszeg volt, ahonnan a nagy távolság (több mint 150 km) miatt csak több nap alatt lehetett megfordulni. A kisközség a Monarchiából szerény infrastruktúrát örökölt: középülete mindössze 3 volt: a két templom és az egy tantermes református iskola, amely mutatta, 1 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1923. május 19. No. 1. 2 Lovas 1895-1947 nyaráig - Alsóörssel együtt - a felsőörsi anyakönyvi kerülethez tartozott, majd 19471950 között a megszervezett alsóörsi kerülethez csatolták. = Veszprém megyei anyakönyvi kerületek változásainakjegyzéke. VeML Veszprém, 1973. 67. 3 VeML V. 334. Lovas község képviselőtestületi jkv. 1922. december 5. No. 6.