Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

FORRÁS: SZŰCS József: A vallástan tanítása népiskoláinkban. = Dunántúli Protestáns Lap 1911. 39. sz. (IX. 24.) 335-336. 32. Pápa, 1911. december 10. Szűcs József esperes, alsóörsi-lovasi lelkész beszámolója a lovasi református templom felszenteléséről Aki a veszprém- felsőörs - balatoiifüredi úton keresztül utazik, a kis Lovas község közepén két csinos templomot lát. Az egyik, a nagyobbik, a lovasi reformátusok most épült temploma, a másik a római kaüiolikusoké, vagyis jobban mondva a veszprémi káptalané, melyet 1753-ban, illetőleg 1754-ben vettek el a lovasi reformátusoktól. Az elvétel valóságos harcot idézett elő 1753. július 18-án délután 4-5 óra körül, amikor is az elfoglalásra kivonult kanonokok kíséretükkel együtt kénytelenek voltak menekülni a hirtelen összeszaladt lovasi, alsóörsi és más falubeli nép, különösen az asszonyok heves támadása elől. Mindkét részről történtek megsebesülések, de különösen az egyik, igen erőszakoskodó kanonoknak [a] fejét is bevágta egy alsóörsi asszony (Gál Imréné, Antal Kata). Az esetből nagy eset lett, miből az egyház birtokában levő két hiteles vizsgálati jegyzőkönyv tanúskodik részletesen, de úgy látszik, súlyosabb következménye a dolognak nem lett. A templom 1754-ben elvétetett. így volt 159 esztendővel ezelőtt. Ma pedig ott áll - a lovasi kisded leányegyház saját fundusán épült temploma. Templomunk építése folyamán azonban egy a közelben nyaraló birtokos úr saját költségén szépen megépíttette a kaüiolikus templom már romban volt bástyáját is, magát a bizony elhagyatott templomot a káptalan újíttatta meg és látta el új toronnyal. A nagyrészt református község is tett szívességet ez ügyben, a kerítés tetszetős helyének kijelölésénél, de a káptalan sem utasította vissza lovasi egyházunkat egy kisebb természetű, de mégis csak szívességet igénylő kérésével, sőt, az előbb nevezett kanonok úr ajándékot is adott templomunkhoz. így épült és újult egyszerre két templom Lovason. A mi fölszentelési ünnepélyünk október 29-én volt. Mondanunk sem kell, hogy örömteljes, boldog, ünnepélyes érzelmek uralták a községet, annak lakóit, s a mindenfelől összesereglett vendégeket. Példás rendben ment minden. A templom előtt összegyűlt sokasághoz intézett ünnepélyes szavakkal Segesdy esperes úr nyitotta ki a templom ajtait. Majd fölzendülitek az Jm bejöttünk nagy örömmel" és a „Nagy Isten téged egeknek egei be nem foghatnak" fölséges dallamai, melyeknek elhangzása után Segesdy Miklós espres úr a szószékből elmondott fölszentelő imádságában emelte Istenhez a hívek kérését, óhajtását, örömét, hálaadását. A „Prédikáltasd szent igédet" eléneklése következett ezután, s úgy ment föl a szószékre alulírott, az alsóörsi anyaegyház lelkésze és megtartotta az első egyházi