Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Pecze Sándor Szalay Lajos Wolner Kálmán. A fronton többen fogságba estek. Közülük idős Szilvássy Lajos az orosz hadifogságban jól megtanult oroszul; amikor hazatért, nem gondolta, hogy nyelvismeretét még hasznosítani fogja.

145 A hősi halottak és a reformáció 400. évfordulójának tiszteletére a lovasi református elöljáróság 1917 tavaszán elhatározta, hogy emléktáblát készíttet. A két emléktáblát a lelkész rendelte meg. Az elesettek nevét megörökítő emléktáblát az olcsóbb rózsaszínű márványtáblára kívánták felvésetni.

146 A község az I. világháborús emlékművet csak jóval később, 1933-ban készíttette közadakozásból, a következő szép felirattal: Őrizd híven emléküket. Érted is adták életüket! 1918 őszén a Monarchia felbomlott, Magyarországon Károlyi Mihály elnökletével kikiáltották a Köztársaságot. A vesztes háború következtében fellépő anarchikus állapotokat kiaknázó kommunisták 1919. március 21-én vették át a hatalmat, de rövid diktatúrájuk a község életét nem formálta át. A korábbi elöljáróság szerepét a Tanácsköztársaság idején a Községi Forradalmi Tanács látta el, amely végrehajtotta a tanácskormány és a kirendelt népbiztosok rendeleteit és utasításait. Iratai nem maradtak fenn, s működésének részleteit az emlékezet sem őrizte meg.

147 5. AZ ÉLETMÓD VÁLTOZÁSAI Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a parasztság hagyományos életmódja 1848 után még sokáig nem változott; hogy az archaikus paraszti világot csak az 1948 utáni iparosítás, tsz-szervezés szüntette meg. Ha azonban alaposabban átgondoljuk, hogy milyen nagy léptékű változások érintették a magyar falurendszert, fel kell tételeznünk, hogy a falvak életében is jelentős változások zajlottak le. 1848 után a falu, a falu határának képe a földrendezéssel, tagosítással megváltozott. A tagosítással a gazdálkodásnak is új formái és technikái alakultak ki, melyek átformálták a paraszti gondolkodást. A kapitalista vállalkozások - részvénytársaságok formájában - már 1845-ben, a Balatoni Gőzhajózási Társaság megalakulásával megjelentek a környéken. A társaságnak Lovas legnagyobb birtokosa, a veszprémi káptalan is tagja volt. 1846-ban megkezdődött a személy- és áruszállítás a Balatonon. A hamarosan megépített, 145 Bácsi Gábor (1941) visszaemlékezései. 146 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1917. május 13. No. 2. 147 Az idősebb adatközlök egyöntetűen azt állítják, hogy szüleik előttük nem beszéltek 1919-ről, így az emlékezetben teljesen elhalványult a Tanácsköztársaság emléke.