Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

33. Sipos Ferenc, il]. 1 34. Sipos István 1 35. Sipos János 1 36. Szabó János 1 37. Szabó János, id. 1 38. Szabó József 1 39. Szabó Pálné, özv. 1 40. Szabó Péter bíró 1 41. Szathmáry József gondnok 1 42. Szatmári János 1 43. Szatmári József, ifi. 1 44. Tarsó István, id. 1 45. Tarsó István, ifj. 1 46. Török József 1 47. Török Sándor 1 48. Varga Istvánné özv. 1 49. Varga Zsigmond 1 50. Veres János 1 Mindösszesen 32 18 Az egyezséglevélen 52 lovasi aláírás szerepel, de ezek közül két esetben az apa helyett a fia volt a névaláíró. Az apa írástudását nem jelölték, így összesen 50 értékelhető aláírás szerepel. Ha ebből leszámítjuk a 4 dőlt betűvel jelölt analfabéta özvegyet, képet alkoüiatunk a férfiak írástudásáról. 36. sz. táblázat A lovasi református férfi egyháztagok alfabetizációs szintje 1858-ban Sorszám írástudás szintje Létszám (%) 1. írástudó férfi 32 69,57 2. írástudatlan férfi 14 31,43 Mindösszesen 46 100,00 A férfiak többsége írástudóként, míg az özvegyasszonyok analfabétaként tűnnek fel az összeírás lapjain. A lovasi gazdák nagyobb részét adó reformátusok 70%-os írni tudása az 1850-es évek végén mind megyei, mind országos összehasonlításban kiemelkedően magasnak tűnik. Az oktatás hatékonyáságának másik mutatója lehet a továbbtanulók arányának növekedése. A Dunántúli Református Egyházkerület névtáraiban az 1880-as években, amikor a felsőbb tanulmányokat végzők adatait is feltüntetik, minden alkalommal találkozunk egy-egy lovasi származású diákkal. Ez azt jelzi, hogy a falu folyamatosan kibocsát olyan egyéneket, akik középfokú tanintézetben tanulnak.