Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
A kötelező elemi iskolát elrendelő 1868:38. tc., az ún. Eötvös-féle népiskolai törvény bevezetése után egy részük nem rendelkezett az előírt tanítói képesítéssel (képesítővizsga nélkül tanított), ezért helyettes tanítóként alkalmazták, s munkaviszonyát időről időre megújították. A fiatalabb tanítók természetesen igyekeztek megszerezni a képesítést. Az 1907/1908. tanévre kiírt tanítói pályázatra beérkezett pályázatok közül Zöld Jánosét azért fogadták el, mert a tanítóképző IV. évfolyamát végzi, s helyettes tanítóként Czigándon (Zemplén vm.) szolgált. A képesítővizsgát 1907 decemberében Debrecenben kívánta letenni. A többi pályázó mind oklevél nélküli volt, távol lakott, s átköltöztetésük jelentős kiadással járt volna. Az egyetlen okleveles tanító eljött ugyan „próbát tenni", de „az istentisztelet végzésében olyan nagyfokú zavart és gyakorlatlanságot tanúsított, hogy az elöljáróság meg nem választhatja." 12 * Az eset arra is rávilágít, hogy a lovasi atyafiak elsősorban jó kántort akartak, s csak azután vették számításba a tanítói képességeket. Az okleveles tanítók - köztük Varga (Vargha) Lajos - kezdettől fogva jobb gyülekezetek irányába tájékozódtak, s amint kedvező alkalom kínálkozott, továbbálltak. Vargha például 1902-ben Fehérvárcsurgóra távozott. Utóda, Bartos Lajos már 20 éve képesítés nélkül tanított, amikor 1902 szeptemberében Lovasra került. Véghely Gábor okleveles tanító alig félévig maradt a községben; Kovács Lajos is csak 1909. március 1-től augusztus 31-ig állt alkalmazásban. Szeremley János esetében ugyancsak hiányzott a képesítő vizsga, mert helyettes tanítóként kötöttek vele munkaszerződést. 129 1914-ben úgy tűnt, hogy a tanítói állást hosszú távon be tudják tölteni, ugyanis a frissen diplomát szerzett családos Szeremley János kérte véglegesítését, s fizetésének államsegéllyel való kiegészítését. Az egyházközség a lelkészt kérte fel az államsegély intézésére, s úgy döntött, hogyha az esperes esetleg pályázatot hirdet a tanítói állás betöltésére, ők akkor is Szcremlcyt fogják választani. 130 A világháború kitörése után azonban Szeremleyt rögtön behívták katonának, s helyettesítéséről kellett gondoskodni. A tanító a fronton orvosi kezelés alá került ugyan, de nem mentették fel. Helyettesítésére 1914. novemberétől 1915. áprilisáig hirdettek állást természetbeni lakással, 80 koronás havi fizetéssel, s havonta egy köbméter felvágott tűzifa biztosításával. 131 A pályázatra azonban nem akadt jelentkező, így a lovasi gyermekek 1917-ig - nem hivatalosan - az alsóörsi iskolába jártak, ami később némi bonyodalmat okozott. A világháború végéig Aracs János kaposvári nyugalmazott tanító alkalmazásával sikerült megoldani a tanítást. A tanítás tartalma lényegesen megváltozott a XIX. század második felében. Az iskola a modern nemzetnevelés, a polgári társadalom kialakításának legfontosabb eszközévé vált. Az iskola hatásfoka lemérhető azon, hogy egyre többen végezték el az elemi iskolát, s a megszerzett ismereteket valóban használták. A fiúk mellett a lányok is125 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1907. szeptember 1. 129 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jegyzőkönyvek 1884-1920. ^° DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1914. január 7. ljl DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1916.
