Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

A malom állaga a bérlök hanyagsága miatt fokozatosan romlott, s működésképtelenné vált. 1917-ben a presbitérium úgy foglalt állást, hogy mivel a malmot újjáépíteni nem tudja, a malomépületet 2500 koronáért Kocsis Györgyné Udvari Matildnak eladja.

104 Erre azonban mégsem került sort, mert a következő évben a malomházat a községnek adták ki 3 évre: az utcai szobáért évi 80 koronát kértek, a konyhát és a hátsó kis lakást a konyhakerttel együtt a harangozó kapta fizetés gyanánt.

105 A gondnokot a közgyűlés a lelkész jelenlétében kétféle módon választotta: ha egyértelmű volt a helyzet, egyszerű szavazattöbbséggel, ha többes jelölés történt mint 1897-ben - titkos szavazással. A gondnoki és dékáni (valamint a többi) tisztségbe megválasztott személyek hivatalos beiktatása, feleskettetése az istentiszteleten történt. A hivatalba beiktatott gondnok helyettesítését a jogszokás lehetővé tette. 1906-ban pl. Dienes Lajos gondnok eltávozott a faluból, ezért a hivatali idő lejártáig apja, Dienes János látta el a gondnoki teendőket. A tényt utólag tudomásul vette a közgyűlés.

1 Az elöljárók közé tartoztak a dékánok (helyi szóhasználatban: dékányok), akik az elöljáróság parancsait végrehajtották. Fő feladatuk az egyházi adók (lélekpénz, borjárandóság vagy helyette borpénz, országos közalapi hozzájárulás, gabonajárandóság) beszedése volt. A presbitériumi jegyzőkönyvekben a dékánválasztás tényét 1889-ig nem jegyezték fél. Addig az a szokás divatozott, hogy a fiatalabb egyháztagok közül választottak dékánt. Először az 1889. január 6-án tartott közgyűlésen határoztak úgy, hogy fizetésért fogadnak dékánt, mivel az „egyházi ifjú emberek közt olyan egyén nem volna, aki a dékányságra kötelezhető volna"}

01 A dékánnak 6 forint fizetést szavaztak meg, azonban a tisztséget az adóhátralékosok közül töltötték be, így az újítás tényleges készpénzkiadással nem járt. A dékánok tulajdonképpen ledolgozták adóhátralékuk egy részét. A tisztséget 1890-től választással töltötték be. Az első évben sorsolással döntöttek. 1892-ben azt írták, hogy „sor szerint" választották a dékánt, ami arra utal, hogy az 1890-es években az adóhátralékosok sorrend szerint követték egymást a dékáni tisztségben. Később már nincs utalás arra, hogy az adóhátralékosok közül választottak volna. A sorra kerülő lakosok megválthatták a tisztséget. 1909 januárjában a jómódúnak számító Varjas Lajos, valamint ifjú Balogh Károly is váltságdíjat fizetett, s csupán a harmadik jelölt, Sáfár Sándor vállalta a hivatalt.

108 A terhesnek ítélt egyházi szolgálat pénzzel történő megváltása a tisztség presztízsének csökkenését is kifejezte. A dékáni tisztségben 1916-ban találunk újra ifjút, Várandi Zsigmondot, aki az első év letelte után már pénzért hajlandó tovább viselni a hivatalt. 1917-ben 20 1 4 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1917. október 21. No. 1. 105 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1918. február 7. 106 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1906. január 23. VeML V. 334. Lovas község bírói és körrendeleti jkv. 1849-1867. 107 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1889. január 6. 108 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1909. január 16.