Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

31. sz. táblázat A lovasi református egyházközség költségvetésének alakulása (1910-1918) Ev Szükséglet Fedezet Hiány Korona Fillér Korona Fillér Korona Fillér 1910 1897 99 1 890 0 7 99 1911 2118 70 1752 71 365 99 1912 1920 70 1912 71 7 99 1913 1920 70 1912 71 7 71 1915 2169 70 2169 70 1916 2410 70 2409 80 — 90 1918 4586 70 2904 1682 70 A testületi döntések nyomán az első világháború végéig az alábbi jelentősebb beruházásokra került sor:

86 1888: Az egyházközség új haranglábat állíttatott, egy ablakkal bővítették az iskolát. 1891: a lakosság szociális helyzetének javítására takarékmagtárat szerveztek. 1892: a tanítói lakást cserepezték, fészert építettek hozzá, az egyházi földeket jégkár ellen biztosították. 1893: Az egyház közbirtokossági formában kőbányát nyitott, kezelésével a gondnokot bízták meg. 1894: A tanítói lakot, egyúttal imaházat cementtetőzettel (palatetővel) látták el. 1897: Az egyház filoxéravészben kipusztult öreghegyi szőlőföldjét szőlővel telepítették be. A szerződést 26 gazda írta alá. 1904: Az iskolához árnyékszéket készítettek (korábban nem volt); a gondnok megvásárolta a legszükségesebb tanszereket. 1910: Megkezdték a templomépítést. 1911 : Befejezték a templomépítést. 1912: Átalakították a tanítólakást. Bádogoztatták a templomtornyot. Portalanították az iskolát. Ezt követően, majd a világháború alatt az egyház működőképességének fenntartására összpontosította erejét, fejlesztésre nem is gondolhatott. Az említett beruházások között a legjelentősebb a templomépítés és a tanítói lakás, valamint az iskola bővítése volt. A templomépítési mozgalom 1910 elején bontakozott ki. Az elöljáróság pályázatára két építési vállalkozó jelentkezett, akik közül ifjú Bognár János építőmester ajánlatát fogadták el, aki 16 700 koronás költségvetésért vállalta a templom felépítését. Külön telekről nem kellett gondoskodni, hiszen az e célra adományozott ún. Molnár-féle fundus már az egyház tulajdonában volt. Az asztalosmunkák (szószék, mennyezet, padok) elkészítésére Hajda Gyula asztalosmesterrel folytattak tárgyalásokat. A munkák irányítására 1910. február 20-án egy három tagú ún. Építési Bizottságot választottak, melynek tagjai id. Balogfh] Károly, id. Nagy Károly és Varga 86 DREL III. 218. b. Lovas református leányegyház iratai. Presbitériumi jkv. 1884-1920.