Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

év óta vinczellér vagyok Alsó-Örs községben. Legfőbb vágyam, hogy magamat teljesen kiképezzem ..."-írta folyamodványában.

70 A mentességet valószínűleg nem kapta meg, mert 1904-1907 között Tóth László pécsi királyi ítélőtáblai bíró lovasi szőlőbirtokán vincellérkedett a megszerzett egyéves szaktanfolyami végzettséggel.

71 A lakosság egy része az amerikai kivándorlást, nagyobb része azonban a helyben maradást választotta, s a korszerű agrotechnikától, az új szőlőművelési rendszerektől várta életszínvonalának javulását. Az USA irányába történő kivándorlás a Dunántúlról 1881 körül öltött nagyobb méreteket. Az 1890-es években már Brazília, később Kanada is az úticélok között szerepelt. Az 1899-1913 közti időszakban mintegy kétmilló ember vándorolt ki különféle irányba Magyarországról. Zalát közel 15 000 ember hagyta el, a lovasiak számát nem ismerjük. A XIX. század végének lovasi gazdasági viszonyait a hivatalos statisztikák alapján ismerhetjük meg.

73 1897-ben Lovas határa 2829 kh-at tett ki, amelyből 1721 kh a „nem termő" kategóriába tartozott, ami valójában a Balaton vízfelületét és partszegélyét jelentette. A községben lévő 167 gazdaságra 515 kh szántó, 398 kh erdő, 115 kh legelő, 53 kh rét, 14 kh kert, 7 kh szőlő és 6 kh nádas jutott. A művelési ágak megoszlása jól mutatja, hogy a szőlőkultúrát csak a XX. század elejétől kezdték újjászervezni. Polgáriasuk viszonyokat tükrözött, hogy a gazdaságok általában gondot fordítottak a biztosításra. 41 gazdaságnak volt épületbiztosítása, 12 jégkárok ellen, 10 gabona- és takarmánykárok ellen is biztosítva volt. Átalánybiztosítást csak 2 gazdaság kötött. A gazdáknak kevés igásállata volt. Egyes lófogattal 2, kettős lefogattál 3 gazdaság dicsekedhetett. Kettős ökörfogattal 13, négyessel 3 gazda dolgozott. A bivaly-, öszvér vagy szamárfogat 2, tehénfogat szintén 2 volt a faluban. A kertgazdálkodás fejlettségét jelzi, hogy 8475 gyümölcsfát számláltak össze a községben. Leginkább a szilvát (3814 db) kedvelték, de népszerű volt a meggy (1333 db), az alma (969 db), a körte (792 db) és a cseresznye (720 db). A háztartásokat dióval (290 db), mandulával (186 db), kajszibarackkal (253 db), őszibarackkal (81 db) látták el a kerti fák. Némely udvaron szederfa díszelgett, ebből 37 darabot számoltak össze a felméréskor. Uo. Bácsi Károly tandíjmentességért folyamodik a m. kir. földmüvelésügyi miniszterhez. Lovas, 1901. február (nap nélkül) 71 Uo. Tóth László bizonyítványa Bácsi Károly vincelléri szolgálatairól. Pécs, 1907. október 21. 72 A Magyar Szent Korona Országainak kivándorlási és visszavándorlási statisztikája 1899-19.13. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 67. Bp., 1918. 11., 13., 57. 3 A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. Bp., 1897. 266-267.