Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

Décima sexta fatens Éva Mátyás consors Michaelis Csizmazia ibidem degens annorum circiter 35 jurata examinata fassa est.

185 Ad 1-mum: Nihil. Ad 2-dum: Tudja, hogy az uraságnak tilalmával semmit sem gondolván új prédikátorért elmentek. Ad 3-ium: Egyebet nem tud, hanem hogy házához ért, látta, hogy az urak akkor mentek el. Ad 4-tum: Látta a sok öszvegyűlt népet templom mellett állani, de nevezet szerént meg nem számlálhattya, hanem Németül Jánosnét látta, hogy még az urak szekere után is futott a peméttel és mocskos szókkal az urak után kiáltozott, kit is nem méltó böcsületes embernek kimondani. Ad 5-tum: Hallotta, hogy Gáli Imre feleségestül többekkel edjütt ott volt az verekedésen Alsóőrsrül, lovasiak pediglen közönségesen ott voltak, azt is egynehányszor hallotta lovasiaktul, miképpen dicsekedtek vele, hogy ugyan megadtuk a papoknak. Ad 6-tum: Nihil. Ad 7-mum: Tudja, hogy mind a verekedés előtt, s mind azután strásákat tartottak még éjtszakákon is. Decimus septimus nobilis Antonius Magyarich in oppido Veszprém degens annorum circiter 27 juratus examinatus fassus est.

186 Ad 1-mum: Hallotta a fatens, hogy amidőn lovasi prédikátor Terestyényi Jóseph betegeskedett volna a veszprémi n[emes] káptalan elsőben említett szolgabíró uram által, hogy pedig azután maga tiszttartója által is megtiltotta, azt tudja a fatens lovasiaknak, hogy hire és praesentatió nélkül sem az ott csavargó prédikátort, aki alattomban ott lappangott, sem mást be ne vinnének. Ad 2-dum: Harmat Istvántul hallotta, hogy azon földesúri parancsolata ellen lovasiak más prédikátorért elmentek. Ad 3-ium: Tudja a tanú, mivel jelen volt, hogy amidőn a n[emes] káptalan megtudta volna lovasiaknak ezen cselekedeteket, négyen kimentek az urak közül Lovasra, és oda érkezvén mindjárást az bírót kerestették, de azt nem találván magok fiscálisok által a templomot és prédikátor házát bépöcsétöltették, azalatt az harangot félrevervén nagy lármát tettek, és az urak ellen föltámadtak. Ad 4-tum: Látta azt is a tanú, hogy mind Fölső-, mind Alsóőrs felöl nagy furiával az sok nép öszvegyülekezett durungokkal, póznákkal. Az asszonyok pedig pemetekkel, szenvonyókkal és a készített moslékokkal az urak közül egyet meg is mocskoltak, némellyeket meg is vertek, úgymint Pöstényi lector uramat kövekkel hajigálták, és úgy ment a kű feléje mind a röpülő madár. Látta azt is a tanú, hogy Kozorics uramnak fejét is betörték, és amint által látta a tanú, ha az urak hirtelen szekereikre nem kaphattak volna, talán gyilkosság is történt volna. Ad 5-tum: Lovasiak közül egyebet nem ismert a tanú, aki azon verekedésen jelen voltak Szabó Benedeknél, Balogh János feleségénél, Kovács Jutkánál, az ki is az 185 Tizenhatodik tanú, Csizmazia Mihály felesége, Mátyás Éva ugyanitt lakik, mintegy 35 éves, eskü alatt vizsgálva vallotta. 186 Tizenhetedik tanú, nemes Magyarich Antal mintegy 27 éves, Veszprém városi lakos, eskü alatt vizsgálva vallotta.