Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

II. TÁJ ÉS EMBER (A HORDÁKTÓL AZ ÁLLAMIG) Lovas a legújabb természetföldrajzi osztályozás szerint az északi Balaton-part mentén a Fűzfőtől Zánkáig húzódó ún. Balatoni Riviéra északkeleti részén fekszik.

27 Határa évszázadokig magában foglalta a mintegy 25-30 ezer évvel kialakult Balatont, amely védelmet és élelmet is nyújtott az itt lakóknak. A falu határa az Árpád-kor óta napjainkig kisebb-nagyobb mértékben módosult, de a szomszédok változatlanok maradtak. A községet északról, észak-keletről Felsőörs, keletről Alsóörs, délről a Balaton, nyugatról Paloznak fogta közre: északnyugatról Fájsz helységgel is érintkezett. A szomszédok közül Paloznak neve fordul elő legkorábban a fennmaradt okleveles anyagban: a többi község története csak a XIII-XIV. századtól követhető nyomon a hiteles írott forrásokban. 1079-ben I. (Szent) László király Guden (más értelmezésben Gödény) nevű vitéze 2 eke földjét, 11 szőlejét, 20 ökrét és 300 juhát, valamint egyéb javait 5 szolgacsaláddal egyetemben végrendeletileg a veszprémi Szent Mihály egyházra hagyta.

28 Az oklevél két szempontból is figyelemre méltó: ez az első, eredetiben fennmaradt magánoklevél, s egyúttal a legkorábbi híradás arról, hogy Lovas közvetlen környékén szőlőt műveltek, s mezőgazdasági termelést folytattak. A török uralom után a határok újra megszilárdultak, de az 1840-1850-es években végrehajtott földrendezés során módosultak. Az új állapotot az 1856-ban Anton Lang mérnök által készített térkép, valamint az 1858-ban készült kataszteri térkép tükrözi. Ezeken a szomszédok változatlanok. A falu a Balatontól északnyugati irányban, szabályos téglalaphoz hasonló, a végén mintegy ékszerűen összeszűkülő alakzatban kapaszkodik a Séd mentén a Felsőörs és Fájsz felé nyúló hegyoldalra. E rendezés során Kishegy nagy része Felsőörshöz került, s ezzel a művelés alatt álló lovasi szőlőterület csökkent.

29 A határ a XX. században a legnagyobb változást az 1970-es évek elején végrehajtott területrendezés során szenvedte, amikor a Balatontól északnyugatra, a Vadtelepig nyúló területet Alsóörshöz csatolták, s ezzel Lovas - történetében először megszűnt Balatonnal határos község lenni. A község ősi történeti rétegeit tükrözik a földrajzi nevek, amelyeket 1983-ban gyűjtöttek össze. Az adatokat Nagy Istvánné ny. tanácstitkár rögzítette Bácsi Károly, Nemes Miklós és Nemes Miklósné elmondása alapján.

30 27 A természetföldrajzi leírás fonása: MAROSI Sándor-SOMOGYI Sándor (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere II. Bp., 1990. 495-503. 28 VKL Veszprémi Káptalan magánlevéltára. Paloznak 2. (1079). Vö. GUTHEIL Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1977. 301. 29 MOL Térképtár, Dorf Lovas in Ungarn, 1856. 30 BALOGH Lajos-ÖRDÖG Ferenc-VARGA Mária (szerk.): Veszprém megye földrajzi nevei IV. Veszprémi járás. Bp., 2000. 435-437. A szöveget kiegészítésekkel közöljük.