Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)
fordultak elő vegyes házasságok - ezeket egyébként mindkét egyház nemkívánatos jelenségnek tartotta, s a lelkészek prédikációikban és minden lehető alkalommal fel is szólaltak ellene. A párválasztásban az első helyen a gazdasági szempontok szerepeltek; a család, a rokonság választotta ki a leendő házastársat, akit a házasulandónak illett elfogadni. A nagy gyermekhalandóság miatt a családok rendszerint sok gyermeket neveltek, hogy elég segítség maradjon a gazdaságban. Az asszonyok közül sokan szülés után, gyermekágyi lázban haltak meg, ezért gyakori volt a férj újraházasodása. A házasságon kívüli szerelmi kapcsolatokat elítélték, ezért azokra ritkán derült fény. A egyházi ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd) és a családi ünnepek (keresztelés, házasságkötés, temetés) mellett a XIX. század első felében már divatba jöttek a névnapok, amelyeket családi és baráti körben ünnepeltek. Az 1830-as évekből fönnmaradt egy Zsuzsanna napi köszöntő, amely nemes Vörös Zsuzsanna kisasszony köszöntésére íródott. A versezet nemcsak népköltészeti alkotásként érdemel figyelmet, hanem azért is, mert azt bizonyítja, hogy ekkor a névnapi köszöntés még vallási érzülettel telítődött. A verses köszöntő a következőképpen hangzott: 130 Zsuzsanna napi köszöntő Békesség ez házban lakozzon, Öröm és vigasság benne mulatozzon. Mindent, ki tud szólni most, úgy óhajtoz[z]on, Azaz azoknak áldása induljon a házon. Én is gyenge nimfa, készen vagyok ar[r]a, Hogy számat most kitátsam az áldás mondásra. Jöttem jó uramhoz az audentziára, Köszöntést hogy tegyek Zsuzsanna napjára. Erős Isten, ki magas menyországnak lakója és ura minden állatoknak, hűséges jó at[t]ya a választottaknak, az őtet tesztelők fijaknak. Fordítsa rád menyből áldot[t] szemeit, Ne vegye el rólunk ő áldot[t] kezeit, Oszlas[s]a szívednek bánatos ködjeit, Engedgyen szemlélned sok Zsuzsanna napjait. A köszöntő Kis Péter 1830-ban megkezdett jegyzetfüzetében maradt fenn. Bácsi Gábor tulajdona.